A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre. „A Holnap asszony” Miklós Jutka, egy nagyváradi költőnő arcképéhez

A poéta leány Ady Endrének egy fontos tanácsát nem fogadta meg: folytatta az „utándalolást", újabban Ady Endre modorában verselt, még Góg és Magóg hada is feltűnik egy víziójában. (Hajnalok). Ady hatásának textológiai bizonyításával nem foglalkozunk, hiszen a sajátos szóalkotások, motívumok, allegóriák első olvasásra felismerhetőek az Élet őfelségéhez verseinek szövegében. Mégis azt kell mondanunk, hogy újabb költeményei főleg svádájuk révén meggyőzőbbek, technikailag érettebbek, gördülékenyebbek. Az első kötetbe 53 költeményt vett fel, a másodikba 57-et, ezúttal három ciklusba rendezve. (Az élet vára, Jégcsúcs-hercegnő, Orpheus a Balkánon). Mindhárom izgalmas nézőpontot sejtet, azonban hamar meggyőződhetünk róla, hogy az első ciklus anyaga nem képvisel monolitikus egységet, ahány vers, megannyi téma, struktúra. Nyitányként a dionüszoszi életöröm pogány harsonáját szólaltatja meg, hogy elnyomja a misézők zsolozsmás énekét (Hajnali mise), rögtön utána az egyik versben a Szépség jegyesének, a másikban a Boldogság vadászának jelenti ki magát. (A Szép jegyese, Vadászat). A személyiség szuverenitását és a művészi vállalkozás kockázatát heroizáló versek szomszédságában (Ez az Én gályám!, Üres puttonnyal indulok a hegynek, Köd előttem, köd utánam) feltűnnek az első szociális indulatú költemények, természetesen nem osztályharcos, hanem humanista megfontolásból (Az élet vára, Mit búsulsz, kenyeres?). Bár az utóbbi, nyilván Ady nyomán született, ironikus hangoltású költemény a „szegény dús" fölötti sajnálkozás közben rávilágít a nincstelenek teljes emberi kifosztottságára: „Az övé a szépség, / A haza, az isten." S nem kétséges, hogy a Hajnalok (már a következő ciklusban) allegória-rendszere által a tömegek lázadását jósolja meg, (de ez a Hajnal nem a versalanyé!) amikor prognosztizálja: Góg és Magóg hada a sziklát rázza. Tomboló vággyal mohón döngeti. Napfényre vágyik. Levegőre szomjas. Kenyérre éhes. Elet kell neki. Csak a nagy Hajnalhasadást lesi. S én látom, hogy a Hajnal jönni fog! Az önazonosság keresésének jegyében folytatódik a számvetés női mivoltával. Alkata folytán eleve hátrányosnak, legyőzöttnek érzi magát a kenyérharcban, amelyből bizonytalanságát is eredezteti. (Uram, miért?, Nem-tudom ország). Panteista szemlélete mindjobban megerősödik, csak a Földanyától, Gaea-tól vár és remél erőt, biztatást az életre, s még halálát is az ő ölelésének képzeli. (Földszagú nóta, Visszaölel a föld). A Gyász c. kétrészes vers családi haláleset lehangoló élményéből keletkezett, s minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a költőnő számvetést készítsen, Élet őfelségéhez lázadozva, átkozódva fellebbezzen, s egy kegyelmesebb kézbe készülődve hűségesküjét leteszi. Ám Élet őfelsége válaszol: mit sem törődik egy jobbágyának renegát hűtlenségével, s meg is indokolja ellenszenvét: Én gyűlölöm a gyáva álmodókat, A könnyfátyolos, tétlen epedést, Az örök várást, örök remegést. A korszak általános és sokak által megénekelt lírai élményéről, élet és művészet feloldhatatlan konfliktusáról van szó: a szelíd dalt és fáradt dalosát lenézi, sőt eltiporja a garázda jelen, a kapitalista tülekedés. Jobb lesz aludni. (Álmos vagyok). A költő nemcsak a maga, a világ sorsát is tragédiaként éli át: leselkedő rémekkel van tele a lélek. (A halál tánca, A negyedik dimenzióból). 365