A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)

Egyéb galériák Az itt felsorolt kiállítótermek egyik előbb tárgyalt csoportba sem sorolhatók. Ami mégis összefűzi őket, az vezetőik - szervezőik - tulajdonosaik személyes indíttatása a művészet iránt. A Kiss Galéria „szellemi és szerelmi vállalkozás" egyszerre, hiszen tulajdonosa 1993-ban gondolt egyet, s művészetpártoló hitében, a baráti buzdításoktól is erősítetten, házának pincéjét galériává alakította. Non-profit vállalkozás ez, anyagiak helyett esztétikai igények szülték. (ARANY 1995) A vezető extravagáns, avantgárdé, átlagtól elütő, maradandó tárlatmegnyitási szokásokat próbál meghonosítani - ún. modern szalont - több-kevesebb sikerrel. Az ezerarcú művészetet és azok alkotóit mecénálja, a galéria ajtaja mindenki előtt nyitva áll, be kívánja mutatni azok munkáit, akiket kizsűriztek, meg azokat, akik eleve nem szoktak nevezni kampányszerűen. Az igényességre, szakmai minőségre odafigyel. Az intimitást, a családias atmoszférát a jövőben is iparkodik őrizni, hiszen a galéria egyik vonzereje, hogy kicsi, barátságos és bensőséges. (OLÁH 1996) A Debreceni Egyetemi Szövetség Debreceni Konzervatóriuma ad otthont az IZATOM-ART nevet viselő egyszemélyes képzőművészeti vállalkozásnak. Működése alatt híre hamar tovaszállt a városban és a régióban, vezetője szerint ez a legjobb reklám. Elsődleges célja a zenész hallgatók társművészettel való megismertetése. A hivatásos művészek mellett a kezdők felkarolását is végzi, így minden év első két hónapja az újdonsült MAOE - tagoké - a szervezőt idézve: „A művésztől a koldusbotot elvenni tiszteletlenség!" A Nagytemplomi Galéria esztendeje rendez minden olyan képzőművész anyagából időszaki kiállításokat, akiknek műalkotásai a Nagytemplom - Isten Háza - hagyományát és szellemiségét szolgálják. A fennállás időtartama alatt számos elismert és kevésbé híres alkotó mutatkozott itt be. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola művésztanárai alkotásaiból is többször szerveztek már tárlatot. A Bocskai Galéria a Kossuth Laktanya megszűnt csapatmúzeuma helyén alakult szintén öt éve. Kórházi kiállítóhelyre példa a Kenézy Galéria, amely még a rendszerváltás előestéjén, 1989ben jött létre. Egyetlen, kizárólag fotókat kiállító galériánk a Multi Foto Galéria (volt Kodak Expressz Galéria.) Az elmúlt öt évben a pályakezdő, bemutatkozó fotósok mellett az ismert, tapasztalt mesterek is helyet kaptak. A Fókusz Könyváruház és Galéria 1997 elején önerőből, bolti alkalmazottak segítségével indult. A létrehozó elsődleges célja, hogy a valószínűleg képzőművészetet szerető könyvvásárló közönség közül sokan lássák a kiállított műveket, szemben a város többi zárt (szerinte szűk rétegnek nyitott) kiállítóhelyével. A rendelkezésre álló kis alapterület következtében mindig csak egyéni kamaratárlatot rendeznek. A kiállítandó művek egyetlen szűrője, hogy szélsőségektől mentes, esztétikailag odaillő legyen. A múzsák találkozóhelyét hozták létre a Hajdú Táncegyüttesért Alapítvány és a Kölcsey Művelődési Központ által támogatott TÉKA tánc- és képzőművészeti antológia rendezvényeivel. A Hajdú Táncegyüttes Néptáncházában adott kisméretű helyiség nem alkalmas kiállítások rendezésére, éppen ezért egy-egy képzőművészeti alkotás és vele tartalmilag vagy hangulatilag összefüggő egy-egy néptánc együttes bemutatása vált szokássá havonta. Az ötletadók nem titkolt célja a Néptáncházba járó kb. 500 gyermek és szüleik megkínálása a képzőművészettel, hiszen a próbák előtt és után szembetalálkoznak ezen alkotásokkal. Eddig két ízben rendeztek téli tárlatot a helyi Független Kisgazdapárt Székházában. 337