A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - T. Molnár Viktória: A képzőművészeti élet intézményrendszere a rendszerváltás utáni Debrecenben (1990–1998)

mellett folyamatos, állami részvállalással, az adórendszerbe épített automatizmusok révén a kortárs magyarjnűvészet értékképzésének folyamatossága megőrizhető.

2 A kilencvenes évek hazai képzőművészeti intézményrendszere szervezeti változásainak jellemzése után érdemes megvizsgálnunk, hogy az országos jelenségek hogyan mutatkoznak egy vidéki nagyváros, a megyeszékhely Debrecen képzőművészeti életében, a művészek és művészetük menedzselésében. Most rátérek a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak, a magyar művészet kiemelkedő teljesítményét nyújtó debreceni képzőművészet legfontosabb mozzanatait rögzítő leírására.

3 2. KÉPZŐMŰVÉSZETI MENEDZSMENT DEBRECENBEN 1990-98. A képzőművészeti élet bonyolult intézményrendszerrel, „infrastruktúrával" rendelkezik. Része ennek a múzeumok és kiállítási lehetőségek hálózata, az állami mecenatúra, a díjak, kitüntetések, pályázatok, zsűrik rendszere, a műkereskedelem, valamint a kritika és az információközvetítés fórumai. Ennek az infrastruktúrának a megléte vagy hiánya, jó működése vagy esetleges zavarai, torzulásai azaz a nyilvánosság foka, mértéke, kitelj esedettsége döntő tényező, ez határozza meg valójában a képzőművészet életterét, mozgási, fejlődési lehetőségeit Debrecenben is.

4 Természetesen a rendszerváltozással városunkban is megváltoztak a mecenatúra anyagi feltételei, de az igen színes és programdús képzőművészeti életből eredményes művészetszervezői tevékenységre következtethetünk. A legfőbb támogató szervek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Az 1990. évi LXV. törvény (a helyi önkormányzatokról), az 1991. évi XX. törvény (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről) és az 1994. évi LXIII. törvény (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. módosításáról) nem kötelező, önként vállalt feladatként jelölik meg a művészetek támogatását az önkormányzatok számára. Ezért - ellentétben a rendszerváltás előtti állami mecenatúra rendszerével - csekély finanszírozás jut rá az éves költségvetésből. Az aktuális képzőművészeti támogatás mértékét mindig a város adott évre szóló pénzügyi kerete határozza meg. Debrecen oktatási intézményei részesülnek e költségvetésből kulturális feladataik ellátására, amit nyilván teljesen nem fedez a kapott összeg. így a civil szervezetekkel együtt ők is egyedül a pályázati forrásokra számíthatnak a mecénálás beszűkülésével. 2 A VIII. Országos Szimpozion -találkozó záródokumentuma, 1996. 3 Vesd össze:Rendszerváltás a művésztelepi mozgalomban 1998. 4 Vesd össze: TÍMÁR 1989. 329