A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Természettudomány - Lovas Márton: Derecske természeti viszonyai és növényvilága

Lovas Márton DERECSKE TERMÉSZETI VISZONYAI ÉS NÖVÉNYVILÁGA* DERECSKE FÖLDRAJZI HELYZETE Derecske a Kárpát-medencében, Magyarország területén, az Alföldön található. Közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délre, mintegy 21-24 kilométernyire a Debrecen-Berettyóújfalu közötti 47-es számú főút mentén fekszik. Lakosainak száma az 1997. évi adatok szerint 9470 fő, mely népesség 103,58 km

2-en él. Ez azt jelenti, hogy a település népsűrűsége 91 fő/km

2 (91,49). Ez meghaladja a vidéki magyar átlagot, de elmarad Magyarország átlagos népsűrűségétől. A különböző művelési ágakban megművelt földek területe az 1960. évi adatok szerint 24761,7 katasztrális hold. Az aktív kereső férfiak (2274 fő) közül 637-en a mezőgazdaságban, 922-en az iparban és az építőiparban, 715-en pedig az egyéb, ún. tertier ágazatokban dolgoztak. Az aktív kereső nők (1520 fő) közül 205-en dolgoztak a mezőgazdaságban, 493-an az iparban, míg 822-en a szolgáltatásokban. Az aktív népesség száma 1997-ben 5194 fő volt. A kilencvenes években bekövetkezett gazdasági szerkezetátalakítás jelentős munkanélküliséget okozott; a munkanélküliségi ráta 1997-ben 14,6%, ami 0,6%-kal maradt el a megyei átlagtól. (SÜLI-ZAKAR 1998.) Derecske 1991. január 1. óta ismét városi rangot kapott. Földrajzi fekvését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város határában három táj találkozik. A hajdúsági löszhát (Hajdúhát) itt találkozik a nyírségi homokdombokkal és a Berettyó-Körösvidék egykor mocsaras, lápos vidékével. (PINCZÉS 1988.) A VÁROS NEVÉRŐL Osváth Pál szerint neve a „Dravecsku" falucska, fás hely jelentésű szláv szóból eredeztethető. Ugyancsak ő ismertet egy más véleményt, mely szerint a „deres" melléknévből származtatható. Ez szerinte is elfogadható, mert a határban számos helyen találhatók szikes foltok, melyek miatt a határ tarka, azaz deres, s ebből már könnyen alakulhatott a Dereske, Derecske név. (OSVÁTH * Derecske természeti értékeivel az elmúlt 25 évben négy megjelent dolgozat foglalkozott: Ötvös János: Mikepércs-Sáránd-Derecske szikeseinek bogárfaunája című, 1976-ban a Déri Múzeum Évkönyvében megjelent hiánypótló műve; Szendrey István-Nyakas Miklós: Derecske története című, 1980-ban kiadott könyvének bevezető fejezete; a Gazdag István szerkesztésében 1998-ban megjelent Derecske története és néprajza című tanulmánykötet Süli-Zakar István jegyezte Derecske földrajza című fejezete, valamint a Süli-Zakar István szerkesztésében 1998-ban megjelent Hajdú-Bihar megye kézikönyve Derecske városáról szóló fejezete. Dolgozatomban mindezen felül felhasználtam Loósné Nagy Ilona tanárnő adatait, helyismeretéből adódó tapasztalatait, melyekért ezúton mondok köszönetet. 31