A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig
Ek: 1963, 1967: TIT-Klub, Debrecen; 1965: Művészklub, Debrecen; 1966, 1971: Medgyessy Terem (Debrecen); 1985: Budakeszi; 1994: József Attila Művelődési Ház és Kölcsey TK. Főiskola, Debrecen. Vcsk: 1966-tól Kelet-Magyarországi Területi Szervezet kiállításai; 1966: Ungvár; 1970: Grafikai Biennale, Krakkó; 1972: Kelet-magyarországi képzőművészek, MNG; 1973: Nagyvárad, 1974: Lublin, 1992: Tokió. Mk: Déri Múzeum (Debrecen) és Petőfi Irodalmi Múzeum. írod: Fényes Kálmán: ~ kiállítása Debrecenben = Műv. 1964. 6. 42.; E. B.: A Napló Tárlata. ~ (1924) = HBN, 1965. máj. 9.; Romváry Ferenc: A szigetvári pályázat = Műv. 1966. 12. 10-12.; Szíj Rezső: ~ = Alföld, 1966.9.; Tóth Ervin: ~ grafikái = Alföld, 1966. 8. sz. 77 p.; Simon Zoltán: A látványtól a lényegig. Gondolatok - művészetéről - Alföld, 1970. 5. sz. 76-79 p. Kovács Gyula: Debrecen képzőművészei = Műv. 1974. 10. 13.; Szabó Ernő: A hét portréja. A grafikusművész = HBN, 1977. márc. 31.; Aczél Géza: A szeretet engedetlen gyermeke = HBN, 1994; Bényei József: Beszélgetés a hetvenéves ~ -lyal= HBN, 1994. júl. 2. NAGY FERENC (Debrecen, 1892. jan. 17.-Debrecen, 1970. dec. 5.)festő A debreceni tanítóképezdében Bosznay, majd Bakoss tanítványa volt. Debrecen város koronázási ösztöndíjával kezdte meg tanulmányait a MKF-n 1912-ben. Mesterei: Bosznay István, Edvi Illés Aladár, Ferenczy Károly, Olgyai Viktor, Varga Nándor Lajos. Nyarait Szolnokon töltötte Fényes Adolf, Zombory Lajos társaságában. 1915-től Esztergomban, 1920-tól Debrecenben tanított. A kereskedelmi, majd ref. polgári iskola, 1945-51 között a tanítóképző rajztanára. 1920-ban elvégezte a MKF grafikai kiegészítő szakát Rudnay Gyula és Olgyai tanítványaként. Itt szerzett friss tudását a Művészház (1924-27) és a Debreceni Grafikai Műhely (1926— 1944) munkájában hasznosította. 1946-49 között a debreceni szabadiskolában tanított. Tagja a DME-nek, a Művészháznak, a Grafikai Műhelynek, az Ajtósi Dürer Céhnek, a Képzőművészek Szabadszervezetének, a MKISz-nek. Életmüvének legfontosabb darabjai sokszorosító grafikái (hidegtű, mezzotinto). A 20-as években iparművészettel is foglalkozott. Festményei debreceni veduták, amelyeket realista szemlélettel festett. Ek: 1926: Művészház (dobi Oláh Istvánnal) Debrecen, 1963: Medgyessy Terem. Vcsk: 1916-tól a DME, 1935-től az ADC kiállításain, 1929-30: Városközi kiállítások: Miskolc, Békéscsaba; 1946-tól debreceni csoportkiállításokon; 1979: Grafikai Műhely I. (Déri Múzeum). Mk: Déri Múzeum. írod: E. (Erényi Géza): ~ és Oláh István kiállítása = Debreczen, 1926. febr.14.; Soó Rezső: A mai debreceni grafika (Debr.1935.); Menyhárt József. Adatok Debrecen grafikai művészetéhez = DMÉ. 1957. (Debr.1958), 157-173.; Tóth Ervin: Debreceni művészfejek. ~ HBN. 1961. ápr. 23.; Menyhárt József: Búcsú ~ tői = HBN. 1970.dec.12 .; Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945-1951 között = DMÉ. 1972 (Debr. 1974); Sz. Kürti Katalin: Grafikai műhelybemutatók = Műv. 1979.11.47.; Sz.Kürti Katalin: Grafikai Műhely I. kat. (Debr. 1979); &. Kürti Katalin: ~ = HajdúBihari Napló, 1984. febr. 18.; Művésztanárok Debrecenben. Kat. (Debrecen, 1996). 302
