A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Művészettörténet, iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár III. Művészéletrajzok M–T-ig

MEDGYESSY GÁBOR (Debrecen, 1886. jún. 9.-Bp. 1972. márc. 11.) szobrász Medgyessy Ferenc öccse. A debreceni Ref. Kollégiumban Bosznay István volt rajztanára. 1906-1911 között a budapesti orvostudományi egyetemen, 1911—1912-ben a párizsi orvostudományi egyetemen tanult. Ott képzőművészeti szabadiskolákat is látogatott. 1914-ben kapott orvosi diplomát. Majdnem fél évszázadig volt körzeti orvos. Nyugdíjba vonulása után kezdett el szobrászkodni. Jórészt terrakottában megvalósított kisplasztikái tömbszerűen zártak. Az 1967-es Vásárhelyi Őszi Tárlaton mutatta be Medgyessy Ferenc terrakotta portréját, amely a Medgyessy Múzeum kiállításán volt látható. Fürdőző c. szobra a MNG-ben van. írod.: Ambrus Tibor: Látogatás ~ szobrászművésznél = Alföld, XXI. 1970. 12. 88-90; Békés István: Öreg orvos, fiatal szobrász = Ország-Világ, 1962. 14. 19.; Kisdéginé Kirimi Irén: Egy készülő szoborportréról = Müv. 63. 11. 35.; László Gyula: ~ szobrairól = Müv. 7. 1966. 12. 31-32.; László Gyula: Medgyessy Ferenc 1881-1958 (Bp. 1968) MENYHÁRT JÓZSEF (Debrecen, 1901. szept. 22. -Debrecen, 1976. máj. 1.)festő, grafikus Debrecenben a vasárnapi rajziskolában Toroczkai Oszvaldnál tanult, Gáborjáni Szabó Kálmántól sajátította el a fametszést. 1945-től a Déri Múzeum restaurátora, 1947-ben Bp-en szerzett oklevelet. Kiállításokat rendezett, tanulmányokat írt a Déri Múzeum évkönyveibe (1956-1964) és A képzőművészetek Debrecenben (Debrecen 1961) c. könyvbe. 1946-52: a debreceni képzőművészeti szabadiskola tanára. A Műpártoló Egyesület, majd a Debreceni Grafikai Műhely (1926-44), a MEGE és a debreceni Ajtósi Dürer Céh (1935-44) tagja, 1946-tól a Művészek Szabadszervezete debreceni csoportjának, 1947-től a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, 1950-től a MKISZ-nak tagja. Díjak: 1946: Diplome d'Honneur, Nancy; 1948: Debrecen város Petőfi-díja; 1962: IX. Exlibris kongresszus bronz érme; 1969: Debrecen és Hajdú-Bihar megye művészeti-díja; 1972: SZMT képzőművészeti-díja. Legnagyobb elismerést grafikáival aratta. Kiváló ismerője volt a mély és magasnyomású technikáknak. A fény-árnyék játékkal mozgalmas, drámai kompozíciókat hozott létre, plasztikus hatást keltett. Önálló albumai jelentek meg 1937, 1941, 1960, 1973, 1976, 1979-ben. Korai festészete érzékenyen reagált a társadalmi, szociális gondokra. Később Debrecen krónikása lett: az utcák, terek csendes életét ábrázolta visszafogott színekkel, szilárd szerkezetességgel. Ek: 1958: Erkel Ferenc Múzeum (Gyula), 1962: Déri Múzeum (gyűjt, kat.), 1964: Poznan, 1965: Medgyessy Terem (Debrecen), 1969: Békéscsaba, 1971: Hajdúszoboszló, Déri Múzeum (gyűjt, kat.); 1976: Medgyessy Terem (Debrecen), Déri Múzeum (gyűjt, kat.); 1977: akvarell kiállítás, József Attila Művelődési Ház (Debrecen). Vcsk: 1931-től a DME tárlatain; 1945: Ady Társaság kiállítása (Debrecen), 1946: Debreceni Napok- Déri Múzeum;1950, 1951: I. és II. Magyar képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok; 1946-tól a Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállításain (1946: Nancy, 1948: Párizs, Hamburg); 1951-től a MKISZ Kelet-magyarországi Területi Szervezetének debreceni és külföldi tárlatain (1966: Ungvár, 1971 és 1974: Lublin, 1973 és 1976: Nagyvárad); 1971: Új művek, Műcsarnok; 1972: Kelet-magyarországi képzőművészek, MNG; 1979: Debreceni Grafikai Műhely (1926-1944), Déri Múzeum (Debrecen). 298