A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Varga Gyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban

családja számára is megélhetést kellett adni. A birtokból élt tehát összesen: 458 család. Ez - az itteni gazdag gyermekáldás figyelembe vételével „hetes" szorzószámot alkalmazva - 3206 lelket jelent.

4 Ez a 3206 lélek lényegében a Csáky grófok „famíliáját" képezte: sorsuk valamilyen módon az uradalomhoz kötődött. Hiszen az uradalom földjének hasznából éltek, az uradalomnak fizették szolgáltatásaikat, fölöttük első fokon a földesúr magán bírósága, az úriszék bíráskodott. I. A siteri majorság Az uradalom majorsági központja Siterben volt. Itt - a falu templomától északra, a domb hajlatában - állt egy téglából épült tiszti udvarház, náddal fedve, melynek egyik szárnyán volt három szoba, a másik szárnyán konyha, cselédszoba, kamarák, alatta pedig három pince

5 Az udvaron állt egy téglából épült istálló, 16 ló számára, egy kemény matériából épült, cseréppel fedett magtár (granárium), melyben elfért 3000 posonyi mérő élet. Volt az udvaron tégla kút. Az után paticsból készült marha istálló, egy új, lécből készült, deszkával fedett, 12 öl hosszú tengeri góré. Ugyanitt állt a paticsból készült, náddal fedett, kő kéménnyel ellátott cselédház, két szobával, kamarával, konyhával előtte egy „kis kertecske". A csűrös kert-bzn állt egy 20 öles,yő lábakon álló, deszkával fedett ótska szín. A majorsághoz tartozó szőlőben volt egy 32 öles, zsendellyel fedett borház, lakó szobával, kamarával, alatta 30 öles pince, melyben elfér 5000 akó bor. Kerítésekről nem esik szó, feltételezhető, hogy a majorság ebben az időben nem volt körül kerítve. A majorság bevételi forrásai: 1. A szántóföldek, kaszálók, gyümölcsös kertek, szőlők terméséből vett haszon. A majorsági szántóföldek összesen 600 holdat tettek ki, s ezek négy tagban helyezkedtek el. Általában hármas fordulót alkalmaztak, tehát a földek 1/3 részét (vagyis kb. 200 holdat) évente fekete ugar-nak hagyták, de ezt a lehetőségek szerint jószággal járatták, vagyis legeltették. A földek soványak, trágyázást igényelnek. Fő terményük a tiszta búza és a kétszeres (fele búza, fele rozs), azon kívül vetnek árpát, zabot, borsót, lencsét, tengerit, és kendert. A kaszálók a Saskútnál és a Cser őr ét-völgyben helyezkedtek el, s összesen kb. 155 embervágót-, vagyis 141 holdat és 699 öl

2-et tettek ki. A majorságnak külön legelője nem volt, hanem állataik a falu közös, osztatlan legelőjén együtt jártak a parasztok jószágaival. Az uradalomnak két gyümölcsös kertje volt. A szilváskert 23 4/8 posonyi mérő, azaz kb. 12 kishold, a másik a. gesztenyés kéri 60 posonyi mérő, vagyis 32 hold és 800 öl

2 területtel. Bőségben terem itt meggy, alma, körte, dió, mogyoró, szilva, barack, cseresznye, berkenye és - a tájon különlegességnek számító - gesztenye, melyekből eladásra is jutott.

6 (6-7. kép) Más gyönyörűségre való kertje, káposzta és komlóskertje az uradalomnak még nincs. A majorsági szőlő a Nagyhegyen 200 kapavágó területet foglalt el. 4 Ez nagyjában összeegyeztethető az első népszámlálás 3449 főt feltüntető adatával, hiszen a 243 fős gyarapodás az eltelt 33 év alatt kb. 7%-os népesség szaporodásnak felel meg. 5 E pincék romos töredékei ma is láthatók. L. 3. sz. kép. 6 A gesztenyésről a Mária Terézia-féle 9 kérdőpontra adott válaszokban Sitervölgyön is megemlékeznek. BÁRSONY, 1985. 32. Az egyik lankás hegyoldalt ma is szelídgesztenyés erdő fedi, mely valószínűleg a régi gesztenyés kert emlékét őrzi. De ezen kívül a faluban az utcákat, udvarokat, kerteket beborító gyümölcsfák között ma is fel-fel tűnnek az évszázados szelíd gesztenyefák. (6-7. kép) Különben ma az egész falu szinte egy összefüggő gyümölcsöskert képzetét adja. Állnak még ugyancsak évszázadosra tehető hatalmas cseresznyefák, valóságos szilvafa erdők, rengeteg diófa, s minden régről ismert más gyümölcsfa úgy beborítja a falut, hogy tőlük a házak alig látszanak. 278