A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Természettudomány - Juhász Lajos: A debreceni Köztemető természeti értékei

több alkalommal észleltünk néhány védett emlősfajt a területen. Ezek közül kiemeljük a mókust (Sciurus vulgaris), amely a régióban, de különösen a Nagyerdőben és a környékén igen jelentős számban elszaporodott. A Köztemetőben is mindennapossá vált egy vagy több példány megfi­gyelése. Ismerünk mókusfészket is. Ugyancsak kiemeljük a denevérek (Chiroptera) állományát is. Tudomásunk van számos de­nevérek lakta odúról. Ezek állományát azonban nem mértük fel, de amennyiben erre lehetőségünk lesz megfelelő szakmai háttérrel elvégezzük e fontos állatcsoport részletes felmérését. A TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMI PROBLÉMAI ÉS A LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Kiszáradás Az egyik fő problémát különösen a száraz években a mély talajvízállásból eredendő kedve­zőtlen hidrológiai viszonyok jelentik. A vízhiányos állapotot elsősorban a régióban több mint egy évtizedig tartó szárazság okozta. Talán az utóbbi évek csapadékosabb időjárását figyelembe véve ez a veszélyeztető tényező gyengülni fog. Növényvédelmi problémák A temetőben a fák jelentős része különböző kórokozók és kártevők miatt károsodhat. Vizsgá­latainkat kiterjesztettük a leglényegesebb biotikus károsítókra, amelyekből a leginkább szembetű­nő kórokozókat és néhány növényfajt emelünk ki. Tölgy lisztharmat (Micosphaerella quercina) - A lisztharmat gyengültségi parazita, mely spó­rájának terjedését elősegíti a száraz időjárás. Kocsányos tölgyeseink egyik legveszedel­mesebb betegsége, kezdetben vírusfertőzésre emlékeztető tüneteket okoz. Az első tünetek májusban válnak láthatóvá, mikor is az új hajtások nem fásodnak. Ebben a stádiumban a fák különösen érzékenyek a késői fagyokra. A lombosodáskor a levél színén láthatóvá válik a fehér micéliumszövedék. Ekkor az asszimiláló felület lecsökken. Tipikus tünet még az is, hogy ősszel a levél a fán marad szárazon és nem hullik le. A területen ez a kór­okozó is tipikus az öreg tölgyes állományokban. Juharfa levélfoltosító gomba (Rhytisma alericum) - A gomba a juharok leveleit fertőzi, ame­lyen világos szegélyű fekete foltok képződnek. A fertőzött növényen a spórák tavasszal beérnek, amelyek majd újrafertőzik a növényt. A tünetek nyáron a legfeltűnőbbek. A ju­harfák esztétikai értéke romlik. A területen leginkább gömbjuharokon jellemző. Fakín vagy sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) - Ez az élősködő csak egy meglévő fertő­zési kapun át képes fertőzni. A pusztulófélben lévő vagy legyengült tölgyállományt tá­madja meg. A Köztemető kocsányos tölgy állományainak fagyöngy fertőzöttsége csak­nem 100%-os. Az öreg fák koronájában olykor hatalmas csoportokban látszik e növény, egyes koros fák pusztulásához jelentősen hozzájárulva. Borostyán (Hedera helix) - Szívesen ültetik a sírokra. Amíg a földön terül el addig nem okoz kárt, azonban ha felfut a fára, akkor azt idővel el is pusztíthatja. A temetőben elég sok fa, közülük pl. kocsányos tölgy sínylődik a borostyán miatt. Elvégzendő feladatnak kell te­kinteni, hogy a borostyánt fára való felfutása előtt kellően visszavágják. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom