A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei
A védő ügyvédi beszédek végeztével a kir. delegált törvényszék Csonka Ferenczet kettős rablás bűntettében találta bűnösnek, Simon Józsefet pedig bizonyítékok elégtelenségéből fölmentette. Ezzel az ülés fél 1 órakor befejeztetett. A ma délutáni tárgyalásra egy rablógyilkossági ügy maradt hátra; 23-án hétfőn még Rózsa Sándor nagyobbszerü ügye fog tárgyaltatni, s ezen napon valószínűleg délután a Rózsa Sándor és Veszelka Imre elítéltetése is megtörténend. Szeged, decz. 22. Rablógyilkosság. 1853. évi február hó elején Csányi Fakli József saját szegedi tanyáján fegyveres emberek által megtámadtatott és több, részint söréttel, részint golyóval intézett lövés által életétől megfosztatott, ugyanezen alkalommal bizonytalan mennyiségű készpénz erejéig megraboltatott. A lövések által okozott sértések mennyiségét s azok közül a mellen és a has felületén észlelt 3 sértésnek föltétlenül halálos voltát az orvosi leletes vélemény constatálja, s Csányi András határozottan állítja, hogy a gyilkosok pénzt is idegenítettek el. Rózsa Sándor önvallomásában földeríti, hogy őt Csányi András, Józsefnek fia, a gyilkolás végrehajtására bizonyos vagyonbeli kérdések miatt szintén felszólította, továbbá hogy ő mondott kérdések tárgyában Csányi Fakli Józseffel András érdekében szólott, de eredmény nélkül, mit aztán Andrással tudatott is; végre, hogy ő a néhány nappal későbben bekövetkezett gyilkosság, kik által, mimódon és körülmények között, valamint kinek felszólítása folytán történt végrehajtásáról teljes kimerítő tudomással bírt. Részletezi, hogy az ő irányába intézett felszólítás után Csányi András Mord Jánost, Gócsi Józsefet és Osznovics Istvánt bujtotta fel a gyilkosság végrehajtására, kik azt akkor, midőn Csányi András neje gyermekágyat feküdt és András hazulról távozott, aként végezték, hogy egy a lovakat kint tartotta, kettő pedig az öreghez bemenvén, öt székében ülve lőttek agyon. Kiemeli, hogy a gyilkosságnak Gócsi József és társai által végrehajtott voltáról magától Csányi Andrástól értesült, a ki midőn ő a tett végrehajtására nem vállalkozott, ezen szavakat ejtette, „no, ha komám uram nem lövi agyon apámat, majd agyonlövetem mással." Csányi András önvallomásában nyíltan támogatván Rózsa Sándor azon állítását, hogy ő mind Rózsa Sándorral, mind Gócsi Józseffel és nevezett társaival ismeretségben állott, beismeri miszerint a Csányi Takli Józsefen végrehajtott gyilkosság napja előtt rövid idővel Gócsi, Móró és Osznovics társaságában épen Csányi József tanyáján dorbézolt. Ez alkalommal Csányi András Gócsi József szájába adja a Rózsa Sándor közbenjárásának tárgyára vonatkozó s Csányi Józsefhez intézett azon felszólítást, hogy jobb volna az öregnak a városba menni lakni, bekövetkezhető bajoktól megmenekülendő. Az állítólag Gócsi által intézett felszólítás, épen úgy mint Rózsa Sándor közbenjárása, minden kétségen felül okbeli összefüggésben van Csányi András azon be nem vallott czéljával, hogy az öreget a tanyáról eltávolítani, s így a gazdálkodásban s egyéb dolgokban az öreg jelenléte által nem feszélyezett szabad kezet magának, mint az öreg egyetlen fiának megszerezni igyekezett. Az érintett egyéb dolgok mivoltát félreismerhetlenné teszi részint magának Csányi Andrásnak, részint Erdélyi Jánosnak vallomása, melyekből kitűnik, hogy Csányi András rablókkal czimboráskodott, és összeköttetésben élt. Vádló kir. ügyész: Ezen tényállás elsorolása után Csányi Andrást mint a saját édes apja ellen merénylendő rablógyilkosságra felbujtót, s bűnszerzőt, Rózsa Sándort pedig mint bűnpártolót bűnösöknek kimondatni, s egyszersmind az előbbit ezen s azon bűntényeért, amelyben már egy előbbi tárgyaláson bűntettes elösegéléseért nyilváníttatott bűnösnek, befogatásától számítandó 4 évi börtönre elítéltetni, Rózsa Sándor büntetése kimérését pedig elhalasztatni kérte. Eördög Mihály és Nóvák József ügyvédek - az előbbi Rózsa Sándor, utóbbi pedig Csányi András védelmében tartottak beszédeket. Csányi András a tárgyalás befejezése után nyilvánítá, hogy még az a mondani valója volna, miszerint Rózsa Sándor ellen tud még egy bűnesetet. Elnök azonban utasította, miszerint annak itt helye nincsen, följelentése azonban a maga helyén el fog fogadtatni. 263 *
