A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

botokkal ellátva Perjámosra s ottan Weithert Hermann boltjába berohanva, miután a boltban foglalkozott se­gédeket megütlegelték, ezek közül azonban az egyik és a bolttulajdonosnő kiszaladván, lármát ütöttek, néhány vég posztót s más szövetneműeket kiragadva, nehogy tetten kapassanak, tevékenységűk terét azonnal oda­hagyták, s hazatérve, a rablott posztót egymás közt felosztották. A tárgyalás alatt elnök kérdezte Csikóstól, hogy: kinek a kocsija volt ott? az öné? Csikós: Nem az enyim, hanem a Sándor bácsié. Elnök: Ki az a Sándor bácsi? Csikós: Rózsa Sándor bátyám. Elnök: Azt mondja ön, hogy úgy volt értesülve, miszerint bürgevásárlásra mennek, de ez nem lehet, mert önnek előre tudnia kellett, hogy ott, hol Rózsa és czimborái fegyverekkel ellátva estve útra kelnek, ennek czélja nem ártatlan birkavásárlás, hanem csakis rablás lehet. Csikós: Én nem tudtam, hogy hová s mi végre megyünk. Vádlott társai szemébe mondják, hogy tudta Csikós mind azt, hogy hová, mind azt, hogy rabolni mennek. Csikós: Én nem emlékezem, de hát legyen úgy, mint ők mondják. A kir. ügyészi vád- és védő ügyvédi beszédek befejezése után ítéltetett: Rózsa Sándor, Csikós József, Ró­zsa András és Szabó Imre, a rablás bűntényében mint közvetlen tettesek, Tombácz Antal és Csonka Ferencz pedig mint bűnrészesek bűnösöknek nyilváníttatnak. A szegedi postakocsi kirablási kísérlete s gyilkosság 1868-dik évi október havában az azóta elhunyt Be­csei András tervelése és felhívása folytán, ez, néhai ifj. Hegedűs Antal, néhai Sutka József és Csonka Ferencz a szegedi postakocsi kirablására bűnszövetséget alkotván, annak végrehajtását közös elhatározás folytán ak­ként állapították meg, hogy midőn a postakocsi éjjel az indóháztól a hivatalhoz térend, általok kijelölt napon az úgynevezett „Szentháromság"-utcza végén, hol az uralgó sötétség merényletüket leplezni fogja, - megro­hanják, s a kocsist és a felügyelő postatisztet ellentállásra képtelen helyzetbe hozván, tőlök az általuk szállított pénzösszeget erőszakkal elveendik. E gonosz szándékú tervüket aztán, miután a legrészletesebben kitudták a posta indulását, ugyanaz év ok­tóber hó 17-én kísérlek meg végrehajtani, amidőn is lőfegyverekkel ellátva a helyszínen megjelentek, s állá­saikat elfoglalták; azonban mivel ez alkalommal rendőri fedezet is volt a kocsin, vagy egyéb akadály jött köz­be, annak végrehajtását elhalasztották. Tervezett bűntényük ez alkalommal meghiúsulván, annak újabbi végrehajtására okt. 23-dika és 24-dike között éjjeli órákat tűzte ki, amidőn is fönnevezettek Becsei Andrásnak összejővén, éjjel mindannyian piszto­lyok és lőfegyverekkel ellátva, rablási szándékkal, a posta megérkezte előtt, az általuk múltkor kiszemelt hely­színére: a Szentháromság utcza végén a vízvezetéki kút mellé mentek, hogy aztán a postakocsi érkeztét be­várták, a postakocsi beérkeztével rejtekhelyökböl előtörtek s a már előre kiosztott szerep szerint, Sutk József ezen szavak kíséretében: „megállj az apád Istenét!" a lovak zabláját ragadta meg Becsei és Hegedűs oldalt, Csonka pedig hátulról támadta meg a postakocsit, mivel azonban a postakocsis, Dragon Gáspár a lovak közé vágott, hegedűs Antal kettős csövű fegyveréből a kocsisra lőtt, s míg az egyik lövés a kocsi pléholdalába fú­ródott, addig a másik a postakocsist érte, mely zajra a lovak megbokrosodva, Sutka azokat elereszté, s nehogy a lövések zajára összesereglendő egyének által észrevétessenek, szanaszét futva hazatértek, bár a postakocsi szállítmánya sértetlenül érkezett a hivatal udvarába, annak kocsisa, Dragon Gáspár, kórházba szállíttatott, hol aztán a lövés által okozott sértés következtében kínos fájdalmak között hunyt el. Az előadott tényállás teljesen befejezett rablási kísérletet és gyilkossági bűntényt képez. Tárgyalás folyamában kérdezi a kir. ügyész, hogy mit tart az orvosi vélemény, feltétlenül vagy föltétele­sen halálos volt-e a lőseb? Előadó: A genyfölszívódás következtében, tehát föltételesen vált halálossá. Kir. ügyész vádbeszédében előrebocsátván, hogy ezen bűntény az eddig letárgyaltaknak fordulópontját képezi, mivel most már oly bűntények következnek, melyek habár Rózsa Sándor szabadonbocsátása előtt szö­vetkezett büntevők által követtettek is el, de azon egyének által merényeltettek, kiknek társaságába ő hazajötte után csakhamar belelépett, sőt azoknak vezérévé lön; -jelen esetet illetőleg, tekintve azt, miszerint kétségte­len, hogy a postakocsis halálát a rögtön alkalmazott leggondosabb kórházi orvosi ápolás daczára, a Csonka által okozott lőseb idézte elő; s tekintve azt, hogy az ez idő szerinti büntető-eljárás nem azt kutatja, hogy 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom