A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

A deleg. kir. törvényszék fentírt napon tartott nyilvános ülésében Rózsa Sándort és Veszelka Imrét a két ló eltolvajlása egy egy szűr elrablása bűntényében bűnösöknek nyilvánította. 1851. körül Rózsa Sándor és Veszelka Imre Ballangó Mihálylyal együtt a végből indultak meg, és érték el a kecskeméti határhoz tartozó monostori pusztát, hogy szarvasmarhákra tegyenek szert. Szándékukat akként hajtották végre, hogy a nevezett pusztán egy gulyából 3 darabot kiszakasztva elhajtottak, melyekből aztán Veszelka Imre a részére jutott egy darabot Sutka Istvánnak, Rózsa Sándor pedig az általa megtartott két kapott pénzből aztán kielégítette. Nem nézve azt, hogy Rózsa Sándor és Veszelka Imre, a bűntett végrehajtására való szövetkezés indokát és történetét különbözőleg adják elő, - nem nézve továbbá azt, hogy a káros eddig kipuhatolható nem volt: az idő meghatározásának, a tetthely megjelölésének, az elidegenített jószágok számának, a szereplő tettesek kilétének, a bűntett végrehajtási módjának és hasznaiban való osztozásnak, Rózsa Sándor és Veszelka Imre vallomásaiban összhangzólag történt előterjesztése alapján, a tolvajlás mind tárgyilag mind alanyilag bizonyíthatónak mutatkozik. A rövid vád- és védbeszéd befejezése után ítéltetett: Rózsa Sándor és Veszelka Imre ezen tolvajságban mint közvetlen tettesek bűnösöknek találtattak. Zsemberi János és ennek neje: Papdi Rozália vallomásával be van bizonyítva, hogy idősb Papdi József veje, illetőleg leánya, nevezett Papdi József tanyáján lakván, mintegy 20-22 év előtt utolsó farsang táján éjfélkor több fegyveres rabló által megtámadtatott. Miután őket s öreg Papdi Józsefet kirántották és a szoba mestergerendájára kínzási czélból felakasztották, az öreg Papditól vagy 600 forintot váltóban, tőlök pedig 50 váltó forintnyi ezüst pénzt, 6 selyemkendőt, egy öltözet férfiruhát 22 ezüst gombbal, több rohaneműt és élelmiczikkeket elraboltak. Rózsa Sándor önvallomásában beismeri, hogy ezen rablást ő és Tézsla Mihály, Fuvar Balog Márton, Rózsa József, Dérhuzi Zöldág János és Lugossy István követték el társaságban, s hogy annak elkövetésére ifjú Papdi József által szólítattak fel tagadja azonban, hogy 1200-1300 frt érvénytelen Kossuth-bankón kívül más egyéb pénzt is vittek volna el. Ifj. Papdi József vallomása szerint atyjával, az öreg Papdi Józseffel haragban élvén, felszólította Rózsa Sándort, hogy atyját, Papdi Józsefet ijeszsze meg, mert akkor könnyebb lenne az öreget reábírni, hogy vagyonát gyermekei között megoszsza, amit az öreg Papdi József megraboltatása után csakugyan meg is tett. Ezek szerint tehát ifj. Papdi József mint bűnszerző, Rózsa Sándor pedig mint ezen rablási bűntett végrehajtója, jogosan vádoltatik. A tárgyalás folyamán a károsok vallomása ellenében Rózsa Sándor összefont karokkal megjegyezte, hogy ö és társai ezúttal semmiféle kínzást s verést nem követtek el, azonban a kiraboltak ezen körülményt is kitüntető vallomásukra megeskettettek. Jellemző ezen bűnesetnél, hogy az embertelen ifj. Papdi József maga vette és beszélte reá a rablókat saját édesapja kirablására. A delegált törvényszék által: ifjú Papdi József mint a rablásban bünszerző bűnösnek ítéltetik, s tekintettel, hogy 20 év előtt történt, három évi börtönre ítéltetik. Rózsa Sándor a rablásban mint közvetlen tettes mondatik ki bűnösnek, büntetése kimérése elhalasztatván. A kir. ügyész ifj. Papdi Józsefre nézve fellebbezett. Az 185 l-l 852-dik évben Veszelka Imre, mivel őt Rádi János egy általa elkövetett bűntény följelentésével fenyegette, Rózsa Sándort felhívta Rádi János meggyilkoltatására. Rózsa Sándor a felhívást elfogadván, annak végrehajtására azután Osztovics István és Kis Bácsi máskép Ballangó Pataki Mihály bűnös czimboráit nyerte meg, s hogy ezen gyilkosság hasznára is legyen, a megállapított terv szerint, az általok kijelölt napon fegyverekkel ellátva Rádi János házához mentek, s őt, hogy pénzt is vegyen magához, azon ürügy alatt csalták el magokkal, hogy nagyobb mennyiségű lopott ökröket jöjjön vásárolni a kisszállási erdőbe, hol a marhák rejtve vannak. Rádi János gonosz szándékú tervükről mit sem gyanítva, mintegy 800 frtot vett magához, és szintén lóhátra ülve fegyveresen, nevezetekkel a kisszállási erdőbe ment, hol azután a többi társaival lepihenvén, testileg eltörődve álomba merült. E kedvező alkalmat vádlott használni akarván, Rózsa Sándor az áldozat nyakába egy erős zsineget akasztott, s társai segélyével a fölébredt embert egy fához rántván, a köteléket mindaddig húzták és szoríták, 256