A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Rózsa Sándor perei

Huszka az ürményházi biró nem az első lövéstől, melylyel Rózsa vándoltatik, hanem a másiktól halt meg. E szerint tehát az államügyész ezen emberhalál esetében őt megkisérlett gyilkolással vádolja. Az ürményházi eset után Rózsa mint a vizsgálatból kitűnik, egy évnél tovább komájának Katona Pálnak tanyáján lappangott, hol két kivájt boglyában voltak tágas búvó lyukai; néha pedig szép időben szintén a tanyához közel egy kissé emelkedett domborodáson szeretett heverészni, a honnan messzire ellehetett látni a nagy síkságon. Ez a domborodás 1857-ben búza között volt. Ugyanezen évi, május 9-én két szegedvárosi határcsösz együtt vadászván Katona Pál tanyája táján egy nyulat megsrétezett; a nyúl beszaladt a búzába, a vadász bement a vetésbe nyulját keresni, s mikor már uj lövéshez készült, a vetés között észrevett valami feketeséget, a mit ő nyúlnak vélt: az a feketeség megszólalt haragosan, azt kérdezte, hogy miért gázolják a szegény ember életét, s szidni kezdte a vadászok egyikének volt zsandár Istenét, s egymásután kétszer lőtt karabélyból a vadászokra, de egyszer sem talált, azok pedig nem vévén a dolgot tréfára, mivel ugy is csak egy töltött csövük volt, gyorsan eltávoztak. Ezen eset után, mint a vizsgálat folyamából kitűnik, az a Rózsa dombján heverésző ember bement Katona tanyájára, azt üzente gazdának, hogy jöjön be, a ki közeledvén, jó napot kivánt, de a haragos ember szitkokkal fogadta, ebből veszekedés, dulakodás történt, a földön dulakodók egyikének elsült a bunda alatt rejtegetett puskája, a megsértett ember a szegedi kórházban halt meg; de halálosan sérülve addig tartotta fogva a földön gyilkosát, mig felesége is oda szaladt, s más segítség érkeztével végre el lett fogva a hires Rózsa Sándor, ki húsz év folytán ki tudta kerülni a hatóságok számtalanszor ismételt fegyveres üldözéseit. Ugyan ez a Rózsa Sándor adott egy évnél tovább tartó dolgot bíráinak az ellene folytatót vizsgálatokkal; ugyanezen Rózsának nevével jegyzett több száz ívre menő iromány halmok feküdtek az államügyész asztalán, ki jó két óráig tartó vádbeszédében bizonyította ő ellene a vádképen felhozott bűnesetek valóságát, melyek közöl Rózsa Sándor csak a Tari tanyáján történt két lövést és Besszer megölését ismerte el a maga cselekedeteinek. Képzelheti az olvasó: hogy ha a vádbeszédet gondos figyelemmel kisérte a hallgató közönség, még sokkal feszültebb vigyázassál leste védő Balássy Antal ur védbeszédét, mely annyi súlyosan terhelő, oly gondosan indokolt, mindenütt törvényczikkelyekkel támogatott vád ellenében oly szép észjárásról tett tanúságot, hogy a hallgató, közönség magáról megfeledkezve hangosan megéljenzé a derék ügyvéd jeles szónoklatát. Az államügyész kötél általi halált kért Rózsa Sándor fejére. Balássy Antal ur az ügynek a trón zsámolyához terjesztéséért esedezett. A birák másnap halált mondtak Rózsa Sándor fejére, mely ítélet ellenében az elitélt felebbezésért folyamodott. Csik Mihály mint czinkos egy évi nehéz fogsággal bűnhődik." {Hírmondó, 1859.9.12.) Rózsa Sándor peréről más újságok is tudósítottak. Ezek közül kiemeljük Zilahy Károly szépírói stílusú tömör publicisztikai írását, amely a Politikai Újdonságok c. lapban jelent meg (1859. 8-9. sz. Újra közölve: Válogatott művei. Bp., 1961. 261-273.) Rózsa Sándor 1868-ban kegyelmet kapott, de a szabadságának nem sokáig örvendhetett. Még azévben vasúti sín felszedésével kitervelt bűntettben az ő részvételét gyanították. Csellel elfogták. Az újabb bírósági tárgyalásra csak 1872-ben került sor. Halálra ítélték. Az esemény újra felkel248