A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Egy alig ismert fazekasközpont – a váradi kerámia

fülön az előbbiekhez hasonló vonalkázás. Ez a kancsó Komádiból került be a múzeumba, ami kb. 30 km-re fekszik Nagyváradtól. (6. kép)

13 Jellegzetességük, hogy mindhárom edény füle rövid szalagfül, szájuk pereme pedig barna színű engobbal bevont.Korukat illetően semmilyen támpontunk nincs, így csupán feltételezzük, hogy a XIX. században készülhettek. A következő edényforma, amelyet Nagyváradhoz kapcsolunk, szűkszájú korsó. Két ilyen edény található a Déri Múzeumban. Sajátosságuk, hogy fehér engobon zöld és sárga színekkel készült a különleges geometrikus díszítmény, amely hullámvonalakból és pontokból áll. Bár a korsók az Alföldön elterjedt formát mutatják, itt is felfedezhetjük azt az egyediséget, amelyet már a kannáknál említettünk, hogy a test igen szabályos, erősen gömbölyű, viszonylag kis talpú, pontosan az edénytest közepén éri el a legnagyobb szélességet. Gallér fogja körül a nyakukat, amelyet függőleges vonalkázás díszít. Szerencsére a kisebb méretű edény teljesen ép, így a szájformát is vizsgálhatjuk, ami erőteljes peremben végződik, amit barna engobbal vont be a mestere. A nagyobb méretűt debreceni lakatosmester ajándékozta a múzeumnak még a század elején. (7. kép) A kisebb Furtáról került a múzeumba, ami hasonlóan kb. 40 km-re található Váradtól. (8. kép)

14 A korsók díszítménye, amint arra már utaltunk, teljesen egyedülálló a magyar díszítménykincsben. Még egy nagyméretű korsót sorolhatunk ebbe a csoportba, amely hasonlóan fehér engobos és a jellegzetes sárga zöld, egy kevés barna díszítéssel ellátott. Számunkra a forma arányainak azonossága mellett a nyakrész domború csipkézettsége is a korábbi kannák megoldására emlékeztet. Emellett a korsókra utal a szájkiképzés, amely bár hiányos, a nyakat körbefogó gallér bizonyítja hasonlóságát. Díszítése fehér engobon élénk sárga és zöld kevés barnával. Ugyancsak az előbbi edényekre utal az, hogy az alját barna engobba mártották. A díszítésben a már előbb is látott csillagmotívum a leghangsúlyosabb, amit alul-felül váltakozó színezésű levélsor fog közre. Bár a korsó törött és pótolt, szerencsére fontos adatokat őriz a karcolt felirat, amely szerint remekbe készült 1861-ben. (9. kép/

5 Ez a jelentős darab tehát több szempontból is segítségünkre lehet a kutatásban. Egyrészt bizonyossá teszi azt, hogy a váradi kerámiának jellegzetessége ez a gömbölyű forma. A díszítés két színnek, sárgának és zöldnek a használatát jelenti, a díszítmény pedig ugyanolyan jellegű, mint az előbbi edényeken. E néhány kiemelkedő díszedényen túl más formával is találkozunk a feltételezett váradi edények között. Emődi János Koronabeli kutatásának leletei között valamint saját gyűjteményéből közöl két szilkét. Ezek hasonlóan keskeny aljúak, gömbös testűek rézsút kihajló szájperemmel. Díszítésük a fekvő levélkoszorú azonos az előbbi korsós láthatóval. Színezésükben a zöld mellett barna látható. (EMŐDI 1998. XLI. 3-4. kép) Ehhez a sárga, zöld és kevés barna színű tárgycsoporthoz kapcsolhatunk néhány tálat, amelyeket szintén Emődi János tárt fel a Korona pincéjéből. A négy tál keskeny permű, mély öblű. Díszítésük csupán az említett színekből álló peremet szegélyező csíkok, míg öblük világos színű, csupán a közepén található egy körsáv. Egyiken hullámvonal gazdagítja a peremdíszt, míg a má13 Déri Múzeum ltsz: V. 69. 75. 1. 14 Déri Múzeum ltsz: V. 1915. 51., a kisebb ltsz. V. 74. 29.1. 15 Raáb Rudolf gyűjteményében. Közölte EMŐDI János 1998. XLI. 2. kép. 231