A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Néprajz - Vajda Mária: „Kománasszony adjon nekem szállást...” Adalékok a koma és komaasszony közötti szexuális kapcsolathoz a magyar néphagyományban

dotta Szabó György, hogy nem ver bizony, ha mind komjaasszonnyal, atyafiával vétkezik is, mert olvasta ő azt az írásban." 6 Egy ugyancsak 1631 -es marosvásárhelyi perben, a kicsapongó nemi életet élő Szalontai Ger­gely ellen vallja Makai Istvánná, Szőcs Erzsébet: „Én még az első gyermekemmel nehezes voltam, mikor eccer házunkba jött vala Szalontai Gergely: csak az Isten tárta meg tőle, hogy el nem ronta, mert ugyan az lába közé fogott vala. Azután penig ugyan keresztkomának hítta vala uram, hogy gyermekem lőn. Akkor is eccer az magunk pincénkben, az hol akkor laktunk - immár keresztkoma volt — akkor is le akar vala nyomni, s még azt mondotta, hogy „ nocsak komaasszony, mert bizony nem bűn " - s mondám neki, hogy „ bizony megmondom az uramnak" - s úgy menekedem meg nehezen tőle. " 37 Az egyik boszorkányperben in flagranti értek egy komájával paráználkodó asszonyt: az 1750­ben Zala megyében perbe fogott Hegedűs Ilonát, ördöngös, bűbájos cselekedetei mellett azzal is vádolják, hogy petrikeresztúri Vas István keresztkomájával fajtalan és buja életet éltek, s együtt fosztogatták a vásárokat. Az egyik tanú tudni véli, hogy „ha csak egéssége volt Vas Istvánnak, el nem maradót a koma Aszonyátul, együtt jarák a vásárt, [...ja komájával mind hitves Urával véle hált, - s a többi között Lövőj hegyen edgyütt is fogták az komájával, az feleségével pedig Vas István Teheneket őrzetett, ezen rab személyei pedig mint saját Feleségével ugy élt. " 38 Egy másik tanú szerint: „Mint hogy egy háznál lakak sokszor tapasztalta e fatens hogy Vas István a rab személyei együt feküttek, és együt háltak, a hitves feleségét pedig Vas István ki kergette a szobábul. " 39 Gergely Katalin kutatása szerint, ritkán megtörtént Mezőcsáton is, hogy a keresztgyerek szü­lei és a komák között szexuális kapcsolat jött létre, „addig komáztak, míg komáztak", és özvegy­ségrejutás esetén, előfordult, az összeházasodás is. 40 Egy hódmezővásárhelyi adat szerint: „Hazafelé gyütt lóháton a Csicsatérrül János gazda, és déltájban bemönt meglátogatni a komáját, N. L. F.-öt, de nem vöt otthon. Kihasználva az alkal­mat, hogy a gazda helyett csak annak szép feleségét találta a tanyában „mindjárt mög is gyakta " az asszonyt. 41 A komaságra való felkérés nemritkán az ifjúkori barátság jelentőségének elismerése volt, s a kapcsolat új formában történő továbbélését tette lehetővé. Kapros Márta Ipoly menti kutatásai szerint, meglehetősen ritkán bár, de előfordult, amikor a férj a régi, - már férjhez ment - szeretőjét hívta komaasszonynak. Tekintve, hogy a párválasztás sok esetben a szülők akaratából, elsősorban gazdasági szempontok előtérbe helyezésével történt, a fiatalok között ritkán alakult ki tartósan ellenséges viszony, ha mást szántak feleségül, illetve fér­36 VÍGH 1980, 163. 37 VÍGH 1980.141. 38 SCHRÄM 1982, III. 33.; SCHRÄM 1970, II. 640. 39 SCHRÄM 1970. II. 641. L. még Uo. 642. 40 GERGELY 1971, 146. 41 SZENTI 1985. 304 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom