A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Történelem - Zachar József: „A legvitézebb huszár”. Simonyi óbester pályaképe

közismert módon valójában Simon József néven látta meg a napvilágot,

12 mégpedig a katonai pályát tükröző hivatalos nyilvántartás szerint 1770. április 8-án „a Hajdú kerületbeli Szoboszló hajdúvárosban".

13 Ez azonban egyértelműen téves. Ugyanis a továbbiakból nyilvánvalóvá lesz, hogy a katonává állás színhelyét tüntették fel születési helynek, az öregbítés pedig abban a korban teljesen szokásos volt. így az ifjú katona bátyja születési idejét vette kölcsön, valójában 1771. március 16-án a Szabolcs vármegyei Nagykállóban született.

14 A török háborúkban hadiérdemekért nemeslevelet szerzett, de vagyontalan dunántúli családból származó édesapja, Simon Pál (1737— 1790) árva gyermekként került egy esperes-plébános rokonhoz az ország túlsó felére, ahol azután egész életét leélte. Ott kötött házasságot az ugyancsak elszegényedett nemes családbeli Hetesényi Zsuzsannával, akitől tizenegy gyermeke született, másodikként a későbbi neves huszár. Miután gazdálkodóként, majd mészárszék- és vendéglő-tulajdonosként biztos anyagi háttérrel rendelkezett, gyermekeit taníttatni akarta.

15 József nevű fiát így az elemi iskola négy osztályának helyben való elvégzését követően az 1781/82-es tanévre beíratta a máriapócsi bazilita algimnázium első (parvista) osztályába.

16 A vadóc, engedetlen gyermeknek azonban a következő három, a forráshely szerint grammatista, valójában principista, grammatista és syntaxista osztályt már Debrecenben, a Szent Anna utcai piarista algimnáziumban kellett elvégeznie, ahol jobban tudták fegyelmezni, bár ott is elég sok gondot okozott nehezen nevelhetősége.

17 Ennek következtében 1785ben tovább kellett mennie, az V. (poézis) osztályba már a nagykárolyi főgimnáziumban járt, de ott is kitelt a becsülete, így a VI. (rhetorika) osztályba azután egyenesen Pestre küldte édesatyja.

18 A nagy távolság azonban még fékezhetetlenebbé tette, az 1786/87-es tanév kellős közepén egyszerűen odahagyta a pesti piaristákat és beállt közhuszárnak a 4. (Graeven) huszárezredbe.

19 Zsenge ifjúkora nem jelentett ebben akadályt, számos katonáskodó férfi fiúgyermekének és hozzájuk csatlakozottaknak az iskolája akkoriban, a katonai pályára való felkészítés jegyében, egy-egy ezred volt.

20 Ezekhez az úgynevezett ezredfíakhoz kívánt csatlakozni az energikus, tetterős Simon József. Édesatyjának azonban más elképzelése volt, kiváltotta fiát, és ha már a gimnáziumba nem tudta visszakényszeríteni, Kecskemétre vitte, hogy legényként egy ismerős mészárszék-tulajdonos mellé adva, ott kitanulja a mészáros szakmát.

21 Ehhez sem fűlt azonban a foga. Miután 1787 nyarán hazalátogatott, útban visszafelé megállt Debrecenben, ahol megtudta, hogy a törökellenes háborúra készülődés jegyében éppen toborzás folyik. Ez döntő hatással volt egész további életére.

22 12 NAGY Géza 191,385. 13 KA, Grundbuchblatt 14 R. k. Plébánia, Nagykálló, születési anyakönyv, közli: SZABÓ, 7. Vö.: NAGY Géza, 389. Egyébként további zavart okoz, hogy utólagos anyakönyvi bejegyzés szerint ez a gyermek 1775. dec. 20-án meghalt és 1777. febr. 18-án egy újabb hasonnevű született volna. Maga hősünk a napóleoni háborúkból megtérve, és nyomában számos szerző ezt a bizonyosan hamis adatot tekintette a születési időnek. 15 NAGY Géza, 385. 16 NAGY Géza, 390., SZABÓ, 11. 17 HBmL, Catalogus Juventutis Gymnasium Debrecinense Scholarum Piarum frekventalis, VIII. 53/a-21, p. 33. közli: DÉRI és SZABÓ, 15. Mindhárom évben Simon József magyar nemesként tüntetik fel, aki a Szabolcs vármegyei Nagykállóban született, és 1782-ben 11, 1783-ban 12, ám 1784-ben tévesen, visszamaradottan vele egy osztályba került János bátyja életkorát automatikusan megismételve, 13 helyett 15 éves. 18 NAGY Géza, 390. 19 NAGY Géza, 393. 20 ZACHAR 1996, 40. skk. 21 NAGY Géza, 394. 22 AMON 1880, 265. skk., NAGY Géza, 395. 184