A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Természettudomány - Juhász Lajos: A debreceni Köztemető természeti értékei

A Debreceni Köztemető fő természeti értékeit a fentiek alapján az alábbiak jelentik: 1. Fásszárú növények állománya 2. Kétéltű fajok 3. Madárvilág A DEBRECENI KÖZTEMETŐ TÖRTÉNETE A természeti értékek konkrét leírását kiegészítjük a Köztemető kialakításának történeti tényeivel (MÁNDOKY, 1996), valamint a terület általános jellemzésével is. Debrecen XVI-XVII. századi városszerkezetéből és szervezettségéből adódóan a háznál történő ravatalozás miatt az volt a cél, hogy minél közelebb legyen temetkezési hely. így önálló utcai temetőket hoztak létre. Közülük a város keleti oldalán lévő Czegléd utcairól található a legkorábbi feljegyzés 1752-ben. Ebben az időben ezt a temetőt Nagytemetőnek nevezték. A továbbiakban évszámok alapján összegzünk: 1716-1717: A Diószegi út mentén a Szent Anna utcai kapun túl kijelölik a katolikus temetőt. 1739: Járványtemetőket hoznak létre a városban pusztító pestis miatt. 1844. január: Megalakul az izraelita temető a Homokkert délkeleti részénél. Ez a temető még ma is működik Debrecenben. 1863: Szőllősi János polgármester előterjeszti a tanácsnak, hogy a városnak felajánlott támogatást a temető rendbetételéhez használják fel. A kérdés megoldására vegyesbizottságot hoz létre. 1864. március 11.: A vegyesbizottság tagjai javaslatot tesznek az ügyben, hogy a Czegléd utcai két temetőt egyesítsék és a határát a várostól minden irányban 40 ölnyire alakítsák ki, továbbá a temetőt kerítsék el. A sírokat 3 osztályba sorolják. 1865. november 25.: Új vegyesbizottság alakul. A temető határát 37 ölben állapítja meg a város minden pontjától. Eltörli a sír osztály rendszert. 1866-1872: Egyesítik a Dobozi utcai és Czegléd utcai temetőket. Felhívják a város vezetését arra, hogy temetőcsőszöket alkalmazzon, és kimondják, hogy a temetők örök időre temetkezőhelyül szolgáljanak. 1876. szeptember 17-24.: A temetőkerteknek önfenntartókká kell, hogy váljanak, ezért be kívánják vezetni a temetési megváltási díj megfizetését. Gondnokot és segédfelügyelőt választanak a kert gondozására. 1879: Elkészül az egyesített temető 2. főkapuja. 1891. június 15.: Debrecen Szabad Királyi Város egészségügyi ülésén a tanács javasolja a Hatvan utcai temető bezárását, és az összes halott részére központi temető kijelölését. 1893. szeptember: A temetők a város tulajdonában állnak, kivétel az izraelita és a katolikus temető. 1897: A város valamennyi utcai temetője a város keleti részére kerül. 1899. április 15.: Kömer Adolf tanácsa: egy új központi temető létrehozása. 1909: Egyetlen köztemetőt kell létrehozni a városban. Pogány Móricz fővárosi műépítész megtervezi a krematórium távlati képét. 1913. január 6.: A vegyesbizottság tagjai rájönnek, hogy nem szerencsés a város belterületén temetőt kialakítani. 1913. február 12.: Somogyi Pál felveti, hogy a temetőben lehet a sírelrendezés szabályos és parkszerű is. Meghatározza a sírok közötti távolságot. Külön táblába kerülnek a gyereksírok. 10