A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999 (Debrecen, 2000)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Pannoniai gyűrűk egy debreceni magángyűjteményben

gemma a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében is található (UNM Nr. 150). A stílus mellett az említett darabok tematikailag is közel állnak egymáshoz: álló istennők, akik egyik kezükben bőségszarut tartanak, a másikban kormányrudat, paterát vagy mérleget. A szőlőfürttel és kutyával játszó szatír (Kat. 3) a hellenisztikus kor óta a különösen kedvelt dionysosi témakörbe tartozik. A római glyptikában a Kr. e. 1. századtól kezdve az Amor-ábrázolások mellett a szatír-ábrázolások a leggyakoribbak (UNM 15 sk.). Ők voltak viselőjük szemében a gondtalan, kellemes, derűs, gyönyörökkel teli élet megtestesítői. A korai császárkor szép kivitelű nicolóiról a Kr.u. 2-3. század fordulójának évtizedeiben tömegesen készítettek nicolót utánzó üvegöntvényt (Bonn 15), melyek porózus szerkezetük miatt könnyen porladtak, és rendszerint igen rossz állapotban maradtak ránk. Elterjedési területük elsősorban a Rajna és a Felső Duna vidéke, Gallia és Britannia, így joggal feltételezhető, hogy készítési helyük a Rajna mentén lehetett (vö. UNM 20). A vaddisznó (Kat. 4) az állatábrázolások körében a ritkábbak közé tartozik, Pannoniában a carnuntumi leletek között fordul elő, de megtaláljuk párhuzamait az északitáliai (Aquileia, Udine) gemmákon is. A sas a gemmák leggyakoribb állatmotívuma (Kat. 5), és különösen a határmenti területeken kedvelték (vö. UNM 15). Mint Iuppiter szent madara a légiók jelvényeinek állandó része, és rendszeresen a győzelemre utaló koszorút tartja csőrében. A jáspis betétes gyűrű (Kat. 6) mérete alapján kisgyermeké lehetett. A rajta látható büszke tartású kakasban talán egy kakasviadal győztesét láthatjuk. A kakasnak a keleti területeken bajelhárító szerepet tulajdonítottak

4 ami egy gyermekgyűrű esetében igen valószínűnek látszik. A maszkábrázolás (Kat. 7) anyaga miatt jelent nóvumot, mivel terra sigillatából készült. Emellett szól a domború ábrázolás lágy, elmosódó formája, és a törésfelületek cseréphez hasonlatos színe. Hasonló domború maszk előfordul a Nemzeti Múzeum gyűjteményében (UNM Nr. 170) ezüstből, mely egy hegyikristály gyűrű homorú lapjába van helyezve. Ez is egyedülálló a maga nemében. Sajnos eredetéről semmit nem tudunk. Terra sigillata betétes gyűrűvel eddig nem találkoztunk. Hogy valóban erről az anyagról van szó, azt az itáliai rátétes sigillaták közt fellelhető analógiája is bizonyítja. Ezek eljutottak Pannóniába, pontos megfelelője előfordul a savariai, a keszthely-dobogói

5 és a zalalövői leletek között.

6 Még gyakoribb ugyanennek a maszknak a diadémmal ellátott változata, mely a gorsiumi leletek között is feltűnik.

7 Ezek a terra sigillaták Észak-Itáliából a késő claudiusi, flaviusi korszakban terjedtek el Pannoniában a megszálló katonaság és a nyomukban ideérkező telepesek körében.

8 Azt feltételezhetjük, hogy egy ilyen edény töredékéből kivágták a rátétes díszítést, és egy 3. sz.-i, talán betétjét vesztett gyűrű foglalatába helyezték. Egyetlen, Mainzban őrzött analógiát ismerünk arra az ifjúportréra, mely a gyűrű saját anyagából kialakított lapkájába van bemélyítve (Kat. 8). Ugyanezzel a területtel mutat kapcsolatot egy latin feliratos gyűrű, melynek sajnos csak az első szava érthető (DIGNA), a folytatása bizonytalan (Kat. 9). Hasonló formájú feliratos gyűrűkből Bonnban, 1902-ben a klinikai építkezések során 50 db került napvilágra (HENKEL 1913, 238 sk., Bonn 11 skk.), és még néhány a Rajna-menti limes tábo4 BONNER, C. Studies in Magical Amulets, Chiefly Graeco-Egyptian. Ann Arbor 1950, 126. 5 E. B. VÁGÓ, Die oberitalisch-padanische Auflagen-Sigillata in Transdanubien. Acta Arch. Hung. 29, 1977, 84, Abb. 2, 21; 98, Taf II. 1. 6 D. GABLER, Römische Forschungen in Zalalövő 1980-1981. Terra Sigillata. Acta Arch. Hung. 34, 1982, 345, Nr. 3, Abb. 18. 7 O. FEKETE-D. GABLER, Italische Sigillaten in Gorsium. Festschrift für Jenö Fitz. Red. Gy. Fülöp. Székesfehérvár 1996, 72 Nr. 13. 8 D. GABLER, Die Eroberung Pannoniens im Spiegel der Sigillaten. Acta Arch. Hung. 29, 1977, 89; Gabler D., Pannónia megszállásának néhány kérdése a terra sigillaták tükrében (Die Besitznahme Pannoniens im Spiegel der Sigillaten). Arch Ért. 106, 1979, 211 skk.; O. FEKETE-D. GABLER 1996, 75 skk. 106