A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Muzeológia - V. Szathmári Ibolya: A Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1997–98. évi működése

Néprajzi osztály V. Szathmári Ibolyának megjelentek A debreceni Tímárház - Kézművesek Háza létrejöttének krónikája, a Részletek a Tímár Társulat jegyzőkönyvéből (1945-1950), ez utóbbi Nagy Pállal közös feldolgozása, társszerzője volt a Tímármesterségek történeti emlékei című kötetnek, megjelent továbbá a Nevelés és művészet - Ötvös Tünde kerámiái című közlése, forgatókönyvet készített Sárrétudvari helytörténeti bemutató kiállításhoz, a tiszafüredi pásztorművészeti, valamint a múlt század végi sárréti életmódot bemutató (Székelyszentistván) kiállításokhoz, szakmai előadás sorozatot tartott a népi gyermekjátékok és kézműves mesterségek oktatói tanfolyamán, folytatta viselettörténeti kutatásait. Szókéné Vajda Mária két előadást tartott a kecskeméti Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által szervezett mézeskalácsos konferencián: Mézeskalácsosság a Kárpát-medencében és A debreceni mézeskalácsosság. Részt vett a készülő Erotika Lexikon néprajzi vonatkozású szócikkeinek írásában. Koticsné Magyari Mártával közösen elkészítette a Dédanyáink világa - Debrecen 1850-1914 című, Bukarestben megrendezett kiállítás néprajzi részének forgatókönyvét, katalógus szövegét, egyik rendezője volt a kiállításnak. Néprajzi szakértője volt több, TV által készített feldolgozásnak: Debreceni vásár, Vásárfia témakörökben (Magyarok Cselekedetei sorozat számára). Folytatta gyűjtőmunkáját a megyei mondakincsre, hiedelmekre, az emberi élet szokásaira vonatkozóan. Koticsné Magyari Mártának megjelent a Nagyböjti táplálkozási rend Hajdú-Bihar megye görög katolikus falvaiban (DMÉ 1994.), előadást tartott A böjt, a böjtölés népi hagyományai a görög katolikus közösségekben címmel, részt vett a Dédanyáink világa - Debrecen 1850-1914 című kiállítás forgatókönyve és katalógusa elkészítésében, társrendezője volt a kiállításnak, Szókéné Vajda Máriával közösen forgatókönyvet készített a „Feltekintek napkeletre" - Gyimesi ünnepek és hétköznapok című kiállításhoz. Folytatta gyűjtő- és feldolgozó munkáját a görög katolikus szokáshagyomány és a vallásgyakorlat összefüggései témakörben (OTKA pályázat keretében). Irodalmi osztály Keresztesné Várhelyi Ilonának megjelent a Börtönlíra a XVIII. század végén - különös tekintettel Batsányi János költészetére (DMÉ. 1994.), a „Nem több, nem kevesebb: debreceni." In: „Majd ha megfutottam útjaimat" (Szabó Magda emlékkönyv), „Lenge füvekből szőve reája hűs fedelet." In: Kegyelet és irodalom (PIM. 1997.), a Nőszerepek a Bibliában. In: Szerep és alkotás (Csokonai Kiadó 1997.), Irodalmi szócikkek a magyar Katolikus Lexikon III. számára A kollektív éntudat és a privatizált nemzettudat problémái. In: Kultúránk válaszúton (Pannonhalma, 1997.), „Ahogy a fákhoz beszélek" (Irodalomtörténet, 1997. 3.), (Újjá)születésnapi interjú Szabó Magdával (Távlatok, 1997. 6.), Kultúránk válaszúton (Keresztény Szó, 1997. 2.), Jelkép és valóság (Átalvető, 1996. jún.), Oldások és kötések kultúránkban (Távlatok, 1995. 5.) című feldolgozásai. Előadást tartott Egy kultusz metamorfózisai címmel a debreceni Csokonai-kultuszról, folytatta a Kölcsey-kronológia feldolgozását (MTA-OTKA), előadás sorozatot tartott a debreceni Nyári Egyetemen, szakértőként közreműködött a Szabó Magda portréfilm készítésében. Lakner Lajos tanulmányt készített Sinka István arcai címmel (Sinka emlékkonferencia), Sinka-tanulmány jelent meg a Bárka c. folyóiratban (4. szám), előadást tartott a Kultusz és ideológia c. konferencián (PIM), jegyzeteket készített Oláh Gábor naplóihoz, forgatókönyvet írt a balmazújvárosi Veres Péter-kiállítás újonnan átrendezett részéhez, kiadásra előkészítette a Debre596