A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Hegedűs János: A középkori számszeríjak öves felhúzókészletei

HARMADOLÓ CSIGASOROS, KÉTLÉPÉSES MŰKÖDÉSŰ, ZSINÓROS ÖVES FELHÚZÓK Létezik egy Löffelholz kéziratlapról készült fénykép, melynek eredetije a II. világháború során megsemmisült. (8. ábra, Staatliche Bibliothek, Berlin) A felhúzót Harmuth rekonstrukcióban is bemutatja, hibásan (a horogrész pálcája hiányzik). (HARMUTH 1986, fig 58,4). Az eredeti metszet egy megkettőzött harmadoló csigasoros öves felhúzót ábrázol, a húzóelem itt kötél, horogrészének elvi felépítése megegyezik a felezőcsigáséval, de a zsinór vége ehhez van rögzítve, nem a törzs akasztótüskéjéhez, így a csigasornak három ága van, tehát az erőt harmadolja. (9. ábra). Az állócsigákat tartalmazó, lyuksorral ellátott akasztótag (bár a vége mintha hiányozna) jó támpontot adott a hevederes felhúzó (lásd később) hasonló funkciójú, hiányzó alkatrészének rekonstrukciójához. JosefAlm könyvében bemutat egy fotót, melyen három felezőcsigás mellett egy tévesen, motolláskent azonosított harmadoló csigasoros horogtag látható, ez teljesen megegyezik a Löffelholz metszeten ábrázolttal. Jelen ismereteim szerint ez a horog a később ismertetendő használati mód egyetlen bizonyítéka. (A metszeten ez a részlet nem látszik tisztán). (10. ábra). Feltételezésem szerint ezt a típust a nyugat-európai számszeríjakon használták, ugyanis a mélyen a csúszólap síkja alá nyúló csigakerekek mozgását a közép-európai típusú törzs dió melletti kiszélesedése gátolta volna. HARMADOLÓ CSIGASOROS, KÉTLÉPÉSES MŰKÖDÉSŰ, HEVEDERES ÖVES FELHÚZOK Ilyen típusú felhúzó horogrészéből hazánkban kettő is előkerült, több ábrázolásuk is ismert. (//. ábra). Az alkatrészek felépítése a következő: a széles terpesztésű kettős horog után egy íves összekötőelemet találunk, majd egy a felezőcsigásnál már megismert, ott már tisztázott szerepű keresztpálcát, majd egy széles hevedergörgőt, ennek belseje a súlycsökkentés érdekében üreges, végül egy újabb keresztpálcát, mely az egyiken hengeres, a másikon lapos szelvényű.

25 (12. ábra). Felépítése alapján felezöcsigás is lehetne, ahogy Egon Harmuth rekonstrukciójában látható. (HARMUTH 1980, fig 5; HARMUTH 1986, fig 101,2). így azonban a görgő mögötti pálcának csak annak forgathatóságát biztosító távtartóként lenne szerepe, de erre a görgő forgathatóságához nincs szükség. Alkalmas ellenben a heveder végének rögzítésére. Emiatt szükség van egy további görgőt tartalmazó alkatrészre, ez az állócsiga szerepét tölti be. Előttünk van tehát a Löffelholz metszet felhúzójának hevederes analógiája. A húzóelem a görgőnek megfelelő szélességű (2 hüvelyk) bőrheveder lehetett. Valószínű, hogy az állócsigát tartalmazó akasztótag ezért hiányzik, ugyanis amíg a horogtag számszeríj felhúzó alkatrészként való feloldása a kettős horog miatt egyértelmű, addig az attól a bőrszíj pusztulásával különkerült, fel nem ismert funkciójú további darabjának számszeríj felhúzó alkatrészként való azonosítása nem lehetséges. Azt, hogy milyen lehetett ez a hiányzó alkatrész, az alapelv ismeretében már nagy biztonsággal rekonstruálni lehet. Eszerint ez egy acélból készült, lyuksorral ellátott nyél, vége kiszélesedik, hogy a keresztben álló görgőt be tudja fogadni, és ez a része felfelé hajlik annyira, hogy a görgőn futó hevedert kissé elemelje a számszeríj törzsétől. Az ismert ábrázolások (pl. 11. ábra) az alkatrészt övbe tűzve mutatják, emiatt csak kis részük látható, ez viszont nem mond ellent a vázolt ki25 Ltsz.: MNM. 58.7688, 54.1548, ezekről fénykép és leírás található: (KALMÁR 1965, 112; TEMESVÁRY 1992, 256, fig 54, 55). Palotai Gyula felmérési rajzai. 438