A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában
1968, Taf. XC/1,3), a Somogyvár-Vinkovci-: Ajka, Nezsider, Börzönce (BONA 1965, Pl.XIII. 1,2,7; BONDÁR 1996, PI. 159/250, 172/323,327), a Harangedény(Glockenbecher)-; Bohutice, Sadská, Szigetszentmiklós-Üdülősor (MOUCHA 1981, Taf.1.11, Taf.4.1; ENDRŐDI 1992, 36.kép:2), és a Gyula-Rosia-kultúrákban: Calatea-, Igrifa- és Vacii-barlang, Gálosháza/Gáláseni (ROMAN 1981, Taf.5.1; ROMÁN-NÉMETI 1986, Fig. 15/7-9. ; Fig. 10./2; EMŐDI 1985, Fig.2, Fig.5.29,32; Fig. 18.45) egyaránt elterjedt edényformáról beszélhetünk. 6. Amforaszerű, kétfülü edények: Al: Csonkakúpos aljú, gömbös hasú, hengeres nyakú; kihajló peremű típus; a nyakat és a vállat két szalagfül köti össze; az alja mélyen seprűzött: 19.t.:l. Hasonló edény pereme lehet a 14.t.: 1 töredék is. A2: Ugyanez a típus, csaknem seprűzött: 25.t.:l; valószínűleg a 32.t.:l és a37.t.:4 edénytöredékek is ezt a típust képviselik B: ívelten kettőskónikus, domború hasú, mélyen seprűzött aljú; hengeres nyakú, kihajló peremű; szintén kétfülű, zömök típus: 35.t.:l C: ívelten kettőskónikus, domború hasú; enyhén szűkülő, hengeres nyakú, kihajló peremű, kétfülű, magas típus, mely a pereme alatt ferde rovátkolással díszített: 39.t.:l D: ívelten kettőskónikus, domború hasú, kissé homorúan ívelt aljú; hengeres nyakú, egyvagy kétfülű (?) típus (a fúl ezen is úgy helyezkedik el ahogy az előző 3 típusnál): 38.t.l; talán a 30.t.: 1 is ebbe a típusba sorolható. E: Az ívelten kettőskónikus testhez ívelten csatlakozó kissé kónikus nyakú, kihajló peremű; kétfülű forma: 33.t.:2 F: ívelten kettőskónikus, domború hasú; a hasi törésvonalon, nagyméretű ovális bütyökkel díszített durvított aljú típus: 12.t.:l. G: ívelten kettőskónikus vagy gömbös hasú, ívelten kihajló nyakú és peremű forma, melynél a két fül a vállat és nyakat köti össze: 26.t.:l Egészen nagyméretű és kicsi zömök párhuzama ismert a késő Vucedol-kultúrából: VinkovciHotel (VUCEDOL 1988, 97,98, cat.82, 84). Bár hasonló formájú edényeket elsősorban a Somogyvár-Vinkovci-kultúrából ismerünk: Somogy vár, Fenékpuszta, Ljubljana (BÓNA 1965, P1.XI.7, Pl.XIV.l, Pl.XVII.l), de ennek az edényformának igazán jó analógiája nincs. Később megjelenik egy zömökebb, tölcséres szájú változata a Szaniszló/Sanisláu/-csoport kerámiájában is: Csomaköz-Tökös/Ciumesti-Bostánárie/ (ORDENTLICH-KACSÓ 1970, Fig.2.5). Úgy tűnik, hogy ez az edényforma a Nyírség-kultúra egyik legjellemzőbb típusa. Hasonló formák Nyírpazonyból és Tiszaladányból ismertek (KALICZ 1984, Taf.: XXVI/7.; KALICZ 1967, 6. kép/l 1. ; 9. kép/5,6). 7. Tálak:. Al: Kettőskónikus, kihajtott peremű, a nyakán és a kihajló perem belsején inkrusztációval díszitet tál: 4.t.:3 A kettőskónikus, vésett-inkrusztált díszű tálak a Nyírség-kultúra egyik legjellegzetesebb típusát képezik; ismert Tiszalúcról (KALICZ 1968, Taf. XXXI./3), Tiszanagyfaluról (BÓNA 1986, 26. o., 4. kép), Abaráról/Oborín/ (BÁTORA 1983, Tab.III.7), Iskéről/Izkovce/(MIROSSAYOVÁ 1997, 13.kép). A2: ívelten kettőskónikus, kihajtott peremű; díszítetlen, mély tál: 32.t.:2; valószínűleg a 13.t.:3 perem és talán a 7.t.: 2 is ilyen tál töredéke. A kettőskónikus tálakra és az ívelten kettőskónikus típusra jó analógiák vannak Nyírpazonyból (KALICZ 1967, 6. kép/14; 7/2,6; 8/8; 9/7,8), Paszabról (KALICZ 1968, Taf.XXII./l, 2), 61
