A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Emődi János: Telegdi sírkövek, emléktáblák. (Függelék Mezőtelegd/Tileagd történetéheu)

márvány kőből készültek. Telegden és környékén a Sulyok család elterjedt volt és rokonságban állt - a sírkövek tanúsága szerint is - a szintén nemes Tardy, Miskolczy, Horváth, Szaklányi családokkal. A lekcsei és alsószopori Sulyok família Szatmár megye legrégebbi családjai közé sorolható, onnan kerültek Biharba. A telegdi temetőben nyugvó kb. 25 családtag, kik közül 12-nek a sírfelirata máig megőrződött, a család lekcsei előnevet viselő ágához tartozott.

14 A Sulyokok a XVIII. sz. végén, a XIX. sz. elején részbirtokosok Csokalyon, a XIX. sz. első felében Gégényben és Szabolcson. A család támogatta a református egyházat (TELEGD TÖRT. 60, 78). Habár a család egy része Telegden, más része Szabolcson lakott, a születéseket, esketéseket, halálozásokat mindnyájan a telegdi ref. egyház lelkészi hivatalában jegyezték be, a körösjenői ref. anyakönyvek nem tartalmaznak egyetlen rájuk vonatkozó adatot sem. Összevetve az anyakönyvekből, a sírkövek felirataiból valamint a leszármazottaktól kapott adatokat, családfájuk két ágát lehetett összeállítani (I—II. tábla). Az első ág Sulyok Ferenctől (1765-1840) eredeztethető, ki 1800-ban költözött ide, első három gyermeke még Sonkádon, Szatmár megyében született. Feleségétől, Tardy Ilonától tíz gyereke született, ezekből négy kicsi korban meghalt. A 12 unoka közül (ezekből kilenc leány) 10 kisvagy fiatal korában halt meg (szélsőségesen magas gyermekhalandóság!), Ida (II) pedig 24 évesen, szüléskor, az egyedüli „nagyobb" kort elért fiúk, Gyula és Vince, az anyakönyvek adatai s a sírfeliratok szerint nem házasodtak meg, így a Sulyok név ez ágon kihalt. A feltüntetettek közül József (1795-1861) szolgabíró és főkurátor volt Telegden. Egy másik ágát a családnak Sulyok Imrétől tudjuk követni, ki kb. 1830-ban született. Ezen ág tagjai többségükben tisztviselői pályára kerülvén (jegyzők, pénzügyőrök), elszármaztak Telegdről a Bihar megye különböző helységeibe, így Váradon is éltek. Fiúágon a Sulyok családnak ez az ága III-ik Miklósban szintén kihalt. Volt a családnak egy harmadik (és esetleg negyedik) ága is, ugyanis az említett anyakönyvekből s más forrásokból további kilenc Sulyok-nevet jegezhettünk ki, ezeket azonban közelebbi adatok híján nem tudjuk táblázatba illeszteni, a három vagy négy família szétágazása mindenesetre még a XVIII. sz. végén történt.

15 Sulyok Honoria (1809-1839) meghalt gyermekszüléskor; Sulyok Gedeon említve 1830-ban; Sulyok György említve 1837-ben; Sulyok Ludovika és Nagy Péter esküvője 1843-ban, leányuk Amália (sz. 1846); Sulyok Józsefné 1893-ban 347 hold tulajdonosa Telegden; Sulyok Mihály és Rottensteiner Anna, fiuk Kálmán (sz. 1875, megh. 1934 u.); Sulyok Géza (sz. 1899); Sulyok József (említve 1934-ben). Az említett Dralepszkay Horváth család tagjai régebben Máramarosban viseltek magas tisztségeket, onnan kerültek Biharba (BOROVSZKY, 1901, 632).

16 25. „Itt nyugosznak idősb. Miskolczy Lajos Bihar megye Tábla és főszolgabírája ki meghalt 1846 jun. 4-en éltének 72 ik évéén és néhai nője Szodorai Eszter ki elhunyt 1837 juni 27 kén 55 éves korában, áldott emlékökre emeltették e sírkövet hálás gyermekei 1859 évben." Historizáló sírkő, egyenes felső párkányán két vállkő közt csúcsíves záródás, alatta mélyített mező az idézett felirattal. Vörösmárvány. Méretei: 10x58x150 cm. 14 (NAGY, X, 402). Nagy Iván sem ismeri a népes család teljes nemzetségi kapcsolatait, a telegdiek közül nem említi csak Ferencet (1765-1840), de még mint sonkádi birtokost (407. old.). Lásd még BOROVSZKY, 1901, 63, 84, 144. 15 Sass K. is említ a 30-as évekből két Telegden lakó Sulyok családot (TELEGD TÖRT. 37, 39). XVIII. sz. végi-XX. sz. eleji további adatokat a váradi levéltárban levő, főleg Szabolcsra és Telegdre vonatkozó kataszteri térképek (Fondul doc ORPOT) nyújthatnának. 16 Nagy Iván előnevüket tévesen „dulepszky"-nek írja (V. 145). 257