A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában

Az ívelten kónikus testű, vízszintes bütyökkel díszített csésze, a kétfülű fazekak és egyes táltípusok (C, E) párhuzamai is a Nagyrév-kultúrával való kétoldalú kapcsolatokra utalnak. A gömbölyű testű, erősen kihajló peremű tálhoz (B-típus) hasonlókat egyedül a SomogyvárVinkovci-kultúra lelőhelyein találtunk. Ezen kívül a hasonló kétfülű fazekak és ívelten kihajló peremű, éles válltörésű tálak (C-típus) is a két kultúra részleges egyidejűségére utalnak. Csak harangedény-kultúra leletanyagában találtuk meg a lekerekített vállú, kihajló peremű, függeszthető tál (D-típus) formai megfelelőjét. A Nyírség és a harangedény-kultúra párhuzamosságára utal még néhány közös táltípus (C, D), a hasonló amforák mellet a peremből induló apró szalagfüllel ellátott kis, ívelten kónikus csészék mindkét kultúrában való előfordulása is. Az elemzés alapján látható, hogy a Hatvan- és az Ottomány-kultúrákkal csak néhány közös edényformája van az itt bemutatott Nyírség lelőhelyek anyagának (többnyire általánosan elterjedt kora bronzkori edényformák: pl.: fületlen és kétfülű fazekak, tárolóedények, csészék) és természetesen a szintén univerzálisnak tekinthető seprűdísz. Polgár-Király-érpárt (l.lh.) és Kengyel-köz (7.1h.) lelőhelyeken feltárt kora bronzkori leletanyagot

33 tehát a Nyírség-kultúra hagyatékának tarthatjuk, mely a kora bronzkor II.periódusában kiszorítva a Makó-kultúrát - a Felső-Tisza-vidéket egészen a Berettyó torkolatvidékéig elfoglalta. A bemutatott leletanyag szoros kapcsolatokat árul el elsősorban a szomszédos Nagyrévkultúrával, valamint a Somogyvár-Vinkovci-kultúrával, a Gyula-Rosja-csoporttal és a harangedény-kultúrával. Bizonyos kerámiaformák és a vésett-inkrusztált díszítés híven tükrözik a Nyírség-kultúra genetikus elődjének tekinthető késő Vucedol-kultúra (POPESCU 1969, 582; KACSÓ 1972, 36-38; BADER 1978, 28-29; ROMAN 1984, 271-272; ROMAN-NÉMETI 1986, 217; ROMANNÉMETI 1990, 36; BÓNA 1986, 27; BONA 1993a, 76; BONA 1993b, 11-13, FB I. térkép; DIMITRIJEVIC 1988, 21-22, 49) hatását az anyagi kultúrában. IRODALOM BADER 1978 T. Bader: Epoca bronzului ín nord-vestul Transilvaniei. Bucure§ti, 1978 1982 Die Entstehung der bronzezeitlichen Kulturen in Nordwestrumänien. In: Symposia Thracologica, XI. Internationales Symposium über das Spätneolithikum und die Bronzezeit, Xanthi 4-10 Oktober 1981; 17-39 BALAGURI 1983 E.Balaguri: Plemena rannobronzovoi pori u Verhnomy Potissi. In: Naukovij zbirnik Muzeju Ukrainskoi Literaturi u svidniky No.l 1., 29-40 BÁNDI 1984 Bandi G.: Die Somogy várKultur. in: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans, Szerk.: N. Tasic, Beograd, 1984, 125-132 BÁTORA 1983 J. Bátora: Záver eneolitu a zaőiatok doby bronzovej na Vychodnom Slovensku. Historica Carpatica 14, 169-226, KoSice BICHIR 1964 Gh. Bichir: Autour du probléme des plus anciens modéles de chariots découvertes en Roumanie; Dacia 8 (1964), 67-86 33 Kivéve Polgár-Király-érpart 213.számú objektumát (220.str.), amely a Makó-kultúra leleteit tartalmazta. 69