A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában

lár-Nyárfaszög (CSÁNYI 1996, V.t.3,4, VI.t.5,7,10, XV.t.19,20,22,26, XVI.t.4; SZÉNÁSZKY 1988, 7.kép: 2, 8.kép:5, 10.kép:4; KOÓS 1998, Abb. 1.2, Abb. 14.5). Az ívelten kónikus vagy hordótestű, seprűzött fazék (bordával vagy bütyökkel díszítve) álta­lános korabronzkori (sőt az egész bronzkorban meglévő) forma, amely szinte minden kultúra formakincsében megvan, így pl.: Makó-kultúrában: Caka, Mezőkövesd-Mocsolyás, Oszlár­Nyárfaszög (VLADÁR 1966, Abb. 14/4, 7, 9; Abb. 17/2; KOÓS 1998, Abb. 1.1, Abb.3.1); a Somogyvár-Vinkovciban: Börzönce (BONDÁR 1996, Pl. 151/200, Pl. 175/3., 381-382, Pl. 176.); a Gyula-Rosia-csoportban: Igrija-barlang (EMŐDI 1985, Fig. 19, Fig.21-24); a Hatvanban: Tiszalúc, Hatvan, Szelevény (KALICZ 1968, Taf. LVII/10, 13; XCI/8-9., CX./4-7); az Otto­mányban: Szalacs/Sälacea/ (BADER 1978, Pl. XV/3,5); a Nagyrévben: Szekszárd, Sziget­szentmiklós (BÓNA 1963, Pl.IX/6; XIV/1,5,6,13.) és a Vucedolban is (SCHMIDT 1945, Taf. 30/1-4.). 4. Tárolóedények: A: Öblös, ívelten kónikus testű; hengeres nyakú; vastag falú; a hason mélyen seprüzött; a nyak alján bütyökkel díszített nagyméretű fazékforma: 15.t.:l. B: ívelten kettőskónikus; öblös, gömbölyű hasú; a hason ujjbenyomással tagolt bordával és nagyméretű horizontális bütyökkel díszített, a borda alatt seprűzött tárolóedény: 22.t.:2 Párhuzamai elsősorban a Nagyrév-kultúrából: Bölcske-Szentandráspuszta, Szolnok-Szanda, Tószeg-Ökörhalom, Diósd, Budafok, Dunaföldvár-Kálvária (BÓNA 1963, P1.III.9, Pl.IV.8-9, P1.V.6, Pl.XVII.22,23; CSÁNYI 1983, 13.kép:6, 14.kép:5; SCHREIBER 1981, 13.kép:4- dupla bordával: 13.kép:6,7; SCHREIBER 1963, 6.kép:5,6; SZABÓ 1992, LXXXIII.5) ismertek, de ha­sonló formájú edény van a Makó-kultúrában: Táp-Borbapuszta (FIGLER 1994, Abb.5.14), a Hés arangedény-kultúrában is: Budapest-Békásmegyer (SCHREIBER 1972, 5. kép:5; 6. kép: 10). C: Belsőbütykös pácoló vagy fústölőedény: 26t.:2. Valószínűleg ilyen edényhez tartozhattak a kívül mélyen seprüzött vagy elsimított felületű, belső oldalukon szintén mélyen seprűzött töredé­kek: 6.t.: 1-2 A Nyírség leletanyagából jól ismertek a belsőbütykös, belül is seprűzött edények: Paszab, Nyírtass (KALICZ 1968, Taf.XXIII/24; Taf.XXVI/7). Ez az edénytípus is általános a kora bronz­kor időszakában. Megvan a Makóban: Caka, Sal'a, (VLADÁR 1966, Abb.1472; 30./1); a Somogyvár-Vinkovciban: Szaváról, Börzöncéről (ECSEDY 1979, Taf I./8.9; BONDÁR 1996, Pl. 172/326.); a Hatvanban: Tiszalúc-Dankadombról, Hatvanról (KALICZ 1968, Taf.XXXVIII/1, Taf.XLI/24, Taf.XLIII/1,8, Taf. XCIII/16); az Ottományban: Herpályról (SZ.MÁTHÉ 1984, Fig. 5/7, Fig. 11/18); a Nagyrévben: Szanda, Gerjen, Hódmezővásárhely-Barci rét (BÓNA 1963, Pl. IV.8, 9; SZABÓ 1992, LXXXV.l; KULCSÁR 1997, XIV.t.:2); és a késő Vucedolban (VUC EDOL 1988, 125) is. 5. Amforák: Al: Nyúlánk, ívelten kettőskónikus, hengeres vagy kónikus nyakú, a hason két szalagfúllel ellátott amfora: 28.t.: 1,2; 30.t.:4 és töredékei: 23.t.:3,5 A2: Az előzővel azonos típusú, de öblösebb, zömökebb, tojástestű forma: 37.t.:l Az amfora jellemző edénytípusa a klasszikus- és késő Vucedol-kultúrának - egészen változa­tos formák fordulnak elő, még a zömök, nyomott alakú típusra is találunk példát: Vucedol­Gradac, Vinkovci-Hotel és Vucedol-Streim szőlők lelőhelyről (SCHMIDT 1945, Taf. 31/1, 2. ; VUCEDOL 1988, 96, 99, 102. o.). Ezen kívül a Makó-: Caka-öblösebb, zömökebb változat; Maié Kosihy-Törökdomb-a keskenyebb típus (VLADÁR 1966, Abb. 14:8, Abb.24; TOCÍK 1981, Tab.VIII.7 ill. ua. VLADÁR 1966, Abb. 12:2), a Nagyrév-: Budafok (SCHREIBER 1963, 2.kép: 2), a Hatvan-: Törökszentmiklós, Szelevény (CSÁNYI-TÁRNOKI 1993, 184, no. 138.; KALICZ 60

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom