A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Dani János: A korabronzkori Nyírség-kultúra települései Polgár határában
Dani János A KORA BRONZKORI NYÍRSÉG-KULTÚRA TELEPÜLÉSEI POLGÁR HATÁRÁBAN A Kovalovszki Júlia által Tiszaeszlár-Bashalom, Csengősparton feltárt és 1980-ban publikált településen kívül nem volt ismert a kutatás számára a Nyírség-kultúra nagyobb felületen feltárt települése/XI. térkép/ (KOVALOVSZKI 1980, 15-18, 3. rajz). Ezen kívül Bognár-Kutzián Ida Tiszapolgár-Basatanyán nagy felületen folytatott rézkori temetőfeltárása során bukkant rá a Nyírség-kultúra néhány gödrére /X. térkép/ (BOGNÁRKUTZIÁN 1963, 108, 146, 149, 157, 205-206, 214, 516-519; Fig.51,71,73,79,119; Suppl.2összesítő térkép; KALICZ 1968, 65). Nagy felületű telepfeltárásokra az M3-as autópálya nyomvonalán végzett leletmentések során nyílt lehetőség 1 . A Polgár környékén folytatott leletmentések során a Nyírség-kultúra két településének részletét sikerült feltárni. Polgár-Király-érpart (1. lh.) lelőhelyen egy 4 objektumból álló kisebb /II. térkép/ és Polgár-Kengyel-köz (7. lh.) lelőhelyen egy 12 objektumból álló nagyobb /III. térkép/ településrészlet került feltárásra 2 . A két lelőhely nemcsak azért jelentős, mert a kultúra települési formájára nyújt újabb információkat, hanem mert - főleg a Polgár-Kengyel-közön feltárt település a korábbi kis szondázó jellegű ásatások anyagához és szórvány leletekhez képest - nagy mennyiségű és jól restaurálható leletanyagot szolgáltatott, mely reprezentatív képet nyújt a kultúra edényművességére, gazdálkodására és életmódjára is. A LELŐHELYEK ÉS A LELETANYAG ISMERTETÉSE 3 Polgár -Király-érpárt (1. lelőhely) /II. térkép/: A lelőhely Polgártól Ny-ra az M3-as autópálya tervezett nyomvonalának 170.5-170.6 kilométere között a Király-ér bal partján elterülő magaspart egy részén, a Táncsics Tsz majorja mellett található II. térkép/. Mivel a település a Tiszától nem messze, annak egykori medrét követő ér mellett fekszik, ezért az őskorban a körülötte lévő mélyebben fekvő területek ideiglenesen, vagy állandóan víz alatt lehettek, tehát igen mocsaras lehetett a környék (SZABÓ et al. 1997, 87). Ez 1 Hajdú-Bihar megyében az ELTE Régészettudományi Intézete és a Déri Múzeum régészei együtt végezték a leletmentő ásatásokat az autópálya nyomvonalán. 2 A leletanyag közlésre való átengedéséért SzMáthé Mártának, Raczky Pálnak és Hajdú Zsigmondnak szeretnék köszönetet mondani. 3 A fotókat Lukács Tihamér készítette; a I-VII.térképeket Czajlik Zoltán, Marton Ádám és Hall Balázs az ELTE Térinformatikai Laborban készítették; a térképeken Nagy Sándor Zoltán végezte el a szükséges grafikai korrekciókat. Munkájukért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 49
