A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

gura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot. A szobrász legnagyobb erénye a rész és egész viszonyának helyes értelmezése, a tér, az épület, a szobor egységének megteremtése. Ebben a viszonylatban nem az épület, hanem a szobor a főszereplő, a meghatározó, az uralkodó. Medgyessy művei sorában e négy heverő aktszobor az életmű csúcsát jelzi, de meghatározó jelentőségű a modern szobrászatban is. Szintézise az antik művészet s a XX. századi modern európai plasztika hatásának, amelyet Medgyessy művészegyéniségén átszűrt, sajátossá tett. Szobrai hagyományosak és modernek, múltra emlékezők és mának szólók, egyetemesek és magyarok, s így - a Déri tér adta miliőben - most már kiszakíthatatlanul debreceniek. Medgyessy életműve egységes, homogén, feloszthatatlan. Következetesen építette oeuvre-jét, hibáit is végigvitte, és egyéniségének jóízű részévé, erényévé idomította. A mesélés, a leírás helyett tőmondatokban beszélt, tömbszerűen zárt szobrain az igazat, nem csak a valódit mondta ki. Volt bátorsága csak szobrot csinálni, s ereje kizárólag képzőművészeti eszközökkel élni. Az új plasztikai gondolkodásmód adja művészete korszerűségét és egyetemességét. A magyar szobrászat egyik megújítója volt, törekvései a francia Maillollal, Despiau-val kötötték össze. Ek.: 1913: Kereskedelmi Akadémia [Kádár Bélával, Sass Attilával] Debrecen; 1922: Helikon Galéria [Boromisza Tiborral] Bp.; 1928: Tamás Galéria [Egry Józseffel], 1932: uo. [Boromiszával és Perlrottal]; 1956: Műcsarnok (gyűjt, kat.); 1957: Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely) és Déri Múzeum (Debrecen) állandó kiállítások 1968-ig; 1959-1976: védett nemzeti értékű műterem - Százados út; 1968: Tanulmányi kiállítás - MNG (kat.); 1981: Hagyatéki centenáris kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen (kat.); 1981: Emlékkiállítás, Pataky Galéria (Bp.) kat.; 1982-1995 és 1999-től: Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, Debrecen (életmű kiáll, kat.). Vcsk.: 1910-14: Budapesti Művészház; 1924-től a KUT kiállításain; 1945-től a Művészek Szabadszervezete; 1950-től a MKISZ budapesti és külföldi kiállításain; 1947: Ady Társaság jubileumi kiállításán, Déri Múzeum (Debrecen); 1954-57: Vásárhelyi Őszi Tárlatokon; 1958: Velencei Biennale. Mk.: BTM, Déri Múzeum (Debrecen), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), MNG, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Ref. Kollégium (Debrecen), Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár), Türr István Múzeum (Baja), Xantus János Múzeum (Győr) Km.: Lengyel Béla síremlék (1917, Farkasréti temető, haraszti kő, jelenleg újrafaragva, eredeti a MNG-ban); Móricz Zsigmondné síremléke (1926, Kerepesi úti temető, haraszti kő); Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (1930, Déri tér, Debrecen, bronz szobrok); Debreceni diákok hősi emlékműve (1933. Ref. Kollégium fala, bronz relief); Követ emelő, Térdeplő nő, Nő gyönggyel, Férfi gyümölcskosárral (1933, egykori Nemzeti Bank, Debrecen, kolozsvári homokkő reliefek); Borosnyai síremlék (1935), Medveczkyné síremlék (1941, Farkaréti temető, haraszti kövek), Hősi emlékművek (1935, Baja, Tök, Sárospatak); Borvendég Ferenc síremlék (1937) és Lyka Károlyné (1943, Kerepesi temető, haraszti kő); Jelky András (1936, Baja, bronz szobor); Török-magyar csata (1938, Székesfehérvár, haraszti kő, emlékkút); Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (1938, Ref. Kollégium, Debrecen, bronz portré reliefek), Szüreti menet (1940, Pénzintézeti Központ, ma OTP, Szabadság tér, Bp., haraszti kő, dombormű); Szt. Gellért kút (1942, Gellért hegy, kő dombormű); Petőfi Sándor (1948, Debrecen, bronz szobor); Radnai Béláné síremlék (1950. Farkasréti temető, ruskicai már487