A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

Ek.: 1961: Hajdúnánás; 1962: Művészklub, Debrecen; 1965, 1970, 1975, 1980, 1985: Medgyessy Terem; 1989: TITG. (Debrecen); 1987: Derkovits Terem; 1989: Csepel Galéria; 1989: Hódmezővásárhely; 1989, 1992: Hajdúböszörmény; 1990: Szakszervezetek Trombitás u.-i Galériája; 1993: Művészek és Műpártolók Egyesülete (Debrecen); 1993: Ausztria Bank Klubja (Linz); 1995: Szabadka, Salzburg, Linz. Vcsk.: Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kiállításai, Műcsarnok, Ernst Múzeum 1968tól; Debreceni Őszi, Tavaszi, Orsz. Nyári Tárlatok 1968-tól; MNG 1973; Szövetségi kiállítások, Műcsarnok, 1981-től; Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok 1981től; Hollandia 1991; Essen (Németo.) 1992. ML: Déri Múzeum (Debrecen) és Hajdúsági Múzeum (Hajdúböszörmény). írod.: Módy György: Madarász Gyula kiállítása Hajdúnánáson = Alföld, 1962. i. Mészáros Fülöp: Madarász Gyula = Műv. 1965. 8. Solymár István: Kelet-magyarországi művészek kiállítása a MNG-ban = Alföld, 1973. 2., 82. Bényei József: Madarász Gyula = Hajdú-Bihari Napló, 1983. május 26. Éles Csaba: Madarász Gyula, Subotica, Szabad Hét Nap, 1995. júl. 6. MAGHY (MAGI) ZOLTÁN (Hajdúböszörmény, 1903. jan. 29.) festő Hajdúböszörményben Király Jenő, Káplár Miklós tanítványa. A MKF-n 1921-26 között Glatz Oszkárnál, 1926-27-ben Vaszarynál tanult. 1927-ben alapító tagja a nagymarosi telepnek. 1928-29-ben Boromisza Tiborral, Káplár Miklóssal létrehozták a Hortobágyi Kolóniát. 1964-ben alapító tagja a Hajdúsági Művésztelepnek. 1974-ben az Osetnica-Pleneren (Lengyelország) dolgozott. 1982-ben alapító tagja a Hortobágyi Alkotótábornak. A Debreceni Műpártoló Egyesület, a Nemzeti Szalon tagja, MKISZ, MAOE tag. Díjak: 1960: Felszabadulási kiállítás pályadíja; 1968 és 1981: Káplár Miklós-díj; 1973: Debrecen és Hajdú-Bihar megye művészeti díja; 1978: Medgyessy-díj; 1984 és 1986: Hatvani Biennale bronz diploma; 1985: Bessenyei-díj; 1984: Szolnoki Festészeti Triennále díja; 1988: SZOTdíj; 1992: Kölcsey-díj; 1993: Debreceni Orsz. Nyári Tárlat díja, Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje. A 20-as évek végétől a hajdúsági, hortobágyi népélet dokumentumszerű ábrázolására, megörökítésére törekedett. A Hajdúság hű krónikása. Az átalakuló, letűnő élet értékei, rekvizitumai jelennek meg képein, hol finom részletgazdagsággal, hol pop-art elemekkel (bútorok, faragások részleteinek applikálása). A tudatos naiv hangvétel mellett bizarr témaválasztás, expresszivitás jellemzi újabb műveit. Ek.: 1926: Hajdúböszörmény, 1930: Hajdúböszörmény és Kereskedelmi Csarnok (Debrecen); 1933: Városháza [Káplár Miklóssal, Kampier Kálmánnal] Hajdúböszörmény; 1935: Déri Múzeum [Kampier Kálmánnal] Debrecen; 1957: Déri Múzeum (Debrecen); 1959, 1973: Hajdúböszörmény; 1964: Déri Múzeum és Jósa András Múzeum (Nyíregyháza), (gyűjt, kat.); 1967: TIT klub (Debrecen); 1968: XIX. ker. Műv. Ház (Bp.); 1970: Hajdúnánás; 1974: Hajdúszoboszló; 1978: Agrártudományi Egyetem (Debrecen és Hajdúböszörmény); 1980: Műv. Ház (Balmazújváros); 1981: Orvostud. Egyetem (Debrecen, kat.), Tungsram Klub (Bp.); 1983: Déri Múzeum (Debrecen) és Műv. K. (Hajdúböszörmény, gyűjt, kat.); 483