A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

impresszionista, néhol pointillista stílusban festette szabadban álló alakjait, portréit, 1924-től bontakozott ki expresszionista stílusa. Biblikus képein, Greco hatására erőteljesen nyújtott alakokat jelenített meg drámai megvilágításban, izgatott ecsetjárással, kiáltó színellentétekkel. 1928-tól Tiszadadán és Tokajban töltötte nyarait. Tájélményei hatására tiszta, keveretlen színeket kezdett használni, fontos lett a faktúra dinamizmusa, a groteszk hatást keltő formatorzítás. Horizont fölé magasodó, monumentálisan megjelenített parasztemberei jelképi erejűek, általánosítok lettek. Történelmi- és munkajelenetein a fény, a szín, a faktúra egységes dinamizmusa képezi a szervezőerőt. Nagy szerepet szán a színkontrasztoknak, a sárgák és ultramarin kékek összeütköztetésének, a dús festékfelhordásnak. Az 50-es évektől szűnőben van művészetének expresszivitása. Egyre több csendéletet és derűs hangulatú tájképet festett. Színei világosodtak, erősen hígított festékkel dolgozott. Életművének legfontosabb darabjai a romantika hatását érvényesítő történelmi képei, drámai alföldi vásznai és nagyszámú önarcképe. Ek.: 1923: Belvedere (Bató Violával) Bp., 1926: Művészház (G. Szabó Kálmánnal) Debrecen; 1930: városháza (Debrecen); 1956: Fényes Adolf Terem; 1957: Pozsony/Bratislava (Hincz Gyulával); 1959, 1961, 1962: Déri Múzeum, Debrecen (gyűjteményes kat.); 1961: Műcsarnok, Erkel Ferenc Múzeum (Gyula), Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza), Győr; 1962: Báthori Múzeum (Nyírbátor); 1963: Medgyessy Terem (Debrecen); 1964: MNG, Kossuth Múzeum (Cegléd), KLTE (Debrecen), Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely); 1965: Móra Ferenc Múzeum (Szeged); 1964 és 1966: Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza); 1967: Ernst Múzeum (gyűjt, kat.), KLTE (Debrecen); 1968: JPM (Pécs), Déri Múzeum (Debrecen), Miskolci Galéria; 1970, 1972: Déri Múzeum (Debrecen); 1976: Herman Ottó Múzeum (Miskolc); 1979: Dürer Terem (Gyula); 1961, 1964, 1966: Kiskun Múzeum (Kiskunfélegháza); 1969-től állandó kiállítás a Kiskun Múzeumban; 1978-tól önálló Holló László Emlékmúzeum (Debrecen). Vcsk.: 1910-től Budapesten (Ernst Múzeum, Műcsarnok), 1912-ben Párizsban, 1922-től Debrecenben (Városháza, Déri Múzeum) állított ki. 1946-48. Képzőművészek Szabad Szervezete debreceni csoportja debreceni és budapesti kiállításai: 1947: Ady Társaság jubileumi kiállítása a Déri Múzeumban (Debrecen); 1948: Magyar képzőművészeti kiállítás, London Száz magyar művész, Fővárosi Képtár; 1950: A debreceni festőművészet 200 éve, Déri Múzeum és Miskolci Múzeum; 1954: A vidéken élő képzőművészek kiállítása az Ernst Múzeumban; 1954-től: V-VII. és IX. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok; 1957, 1958, 1960, 1962, 1963: Tiszántúli képzőművészeti kiállítás, Munkácsy Múzeum (Békéscsaba); 1958: Magyar képzőművészeti kiállítás Antwerpen, Párizs, Moszkva, Varsó, Drezda; 1963-1970: Szegedi és debreceni országos nyári tárlatok; 1967: Az Alföld festészete, Moszkva, Taskent; 1968: Öt magyar alföldi festő, Párizs; 1972: Keletmagyarországi képzőművészeti kiállítás, MNG; 1973-74: Debrecen és HajdúBihar képzőművészeti, Nagyvárad, Lublin, XX. sz.-i képzőművészet a Déri Múzeum gyűjteményéből; 1978: Potsdam, Taskent; 1968: Öt magyar alföldi festő, Párizs; 1972: Kelet-magyarországi képzőművészeti kiállítás, MNG; 1973-74: Debrecen és Hajdú-Bihar képzőművészei, Nagyvárad, Lublin; 1978: XX. sz.-i képzőművészet a Déri Múzeum gyűjteményéből, Potsdam és 1984: Bagdad. Mk.: A sárospataki képtárban, a MNG-ban, a Kiskun Múzeumban, a Déri Múzeumban. Km.: a debreceni Köztemető Il/b. ravatalozójában freskója és 18 üvegablaka, 1932. írod.: Könyvek: Koczogh Á.: ~ rajzai és akvarelljei (Debrecen, 1969) 462