A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár II.Művészéletrajzok E–Me-ig

FEKETE BORBÁLA (Szentpéterszeg, 1933. okt. 25. - Debrecen, 1992. aug. 26.) festő Az egri Tanárképző Főiskolán, majd Budapesten, a KF-n szerzett diplomát. Szentpéterszegen tanított, országos hírű gyermek rajzszakkört vezetett. 1975-80 között Hajdúszoboszlón, majd a debreceni Tanítóképzőben tanított. A 60-as évek végétől látogatta a tokaji művésztelepet, a 80-as évektől a nyírbátori zománc alkotótelepet és a Hortobágyi Alkotótábort. A Művészeti Alap, a Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete, a Debreceni Műhely tagja Díjak: 1972: Székely Bertalan emlékérem; 1973: Pro Vita Aestethica érem Legfőbb ihletője a sárréti világ, majd Tokaj és a Hortobágy. Képépítése szilárd, él a kiemelés és az elhagyás, a sűrítés eszközeivel. Erőteljes, szikár, szűk színskálájú festészete az alföldi művészet része. Ek.: 1968, 1978, 1983, 1988: Debrecen; 1969: Hajdú-Bihar megyei vándorkiállítás; 1969, 1983: Tokaj; 1977: Hajdúszoboszló; 1980: Püspökladány; 1989, 1994: Szentpéterszeg; 1991: Berettyóújfalu. Vcsk.: 1964-től országos pedagógus kiállítások; 1970-től debreceni őszi- és tavaszi tárlatok, orsz. nyári tárlatok; 1973-1989: Alföldi tárlatok, Békéscsaba; Pax Art tárlatok, Debrecen, Hajdúszoboszló; 1991-től Hortobágyi Alkotótábor kiállításai Debrecenben, 1987-ben, 1989-ben Thionville-ben (FR), Bredában (NL). Mk: Bihari Múzeum, Déri Múzeum írod.: Bíró L.: ~ = HBN. 1969; Sz. Kürti K: bev.: ~ Hortobágyi Alkotótábor (Debrecen, 1992); Művésztanárok Debrecenben (KLTE, 1996. augusztus - Debrecen). Kat. bev.: Sz. Kürti K. FÉLEGYHÁZI LÁSZLÓ (Szatmárnémeti, 1907. márc. 29. - Debrecen, 1986. dec. 25.) festő Szegeden Nyilasy Sándornál, a KF-án Glatz Oszkárnál tanult 1924-28 között. 1928-29-ben művészképzőn maradt. Főiskolásként részt vett a jászapáti, mohácsi és putnoki telepen. 1930-tól Debrecenben élt és tanított (Ref. Gimnázium, majd Tanítóképző Intézet). 1932-től tagja volt az Ady Társaság képzőművészeti osztályának, majd 1945-49 között osztályelnöke. 1933-tól tagja az Új Művészek Egyesületének. 1934-ben Párizsban, 1933-tól jgbb ízben Nagybányán tett tanulmányutat. 1947-től a debreceni képzőművészeti szabadiskolának, majd a Medgyessy Ferenc Stúdiónak volt tanára. 1932-ben Szinyei-díjat, 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. Kossuth arcképpályázat I. díj 1948. Debr. Orsz. Nyári Tárlat díjai 1967, 1970, 1974. Debr. és Hajdú-Bihar Megye Műv. díja 1967, Medgyessy-díj 1979. 1994-ben róla nevezték el a Kölcsey Ferenc Ref. TKF kiállítótermét Debrecenben. Első korszakára a római iskola hatása jellemző (Ülő nő, 1931). 1933-36 között szürrealizmusba hajló, „félabsztrakt" képeket festett (Hegedű, Aranyhalak). Nagybánya hatására visszatért a naturához (posztimpresszionista tájképek, aktok). 1947-57 között realista stílusban festette munkásképeit, portréit (Bútorgyári ssztahanovista 1950, Traktoros fiú, 1953). Ezeket „szocreál" képeknek nevezték, valójában Félegyházi őszinte szándékkal, a Glatztól örökölt realista igénnyel festette. A 60-as évektől lírai expresszionista stílusban dolgozott (aktok, portrék, csendéletek). Ek.: Gáborjánival közös tárlata a Déri Múzeumban (1932, 1935, 1944) Medgyessy Terem, Debrecen (1964, 1967, 1970, 1973, 1978). Emlékkiállítása 1987-ben és 1998-ban a Déri Múzeumban. 457