A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Művészettörténet, Iparművészet - Hegedűs János: A középkori számszeríjak öves felhúzókészletei

FELEZŐCSIGÁS, KÉTLÉPÉSES MŰKÖDÉSŰ ÖVES FELHÚZÓK A jól impregnált kötél időtállóságának köszönhetően több, teljesen ép példánya is fennmaradt (bár ezek többnyire későbbiek), tudunk külön horogtagokról és olyan példányokról, melyek kötél helyett bőr szíjazattál voltak ellátva, jelenlegi állapotukban az eredeti bekötés nem ismerhető fel, mivel a szíjazat nagy része megsemmisült. Kettős horogtagjuk két hornyolt csigakereket tartalmaz szimmetrikus elrendezésben, elvi felépítésük megegyezik a motollás felhúzókéval, egy apró, de a működést tekintve igen lényeges eltéréssel, az öves felhúzóknál mindig megtaláljuk a két csigakereket tengelyként összekötő keresztpálcát, a motollásokénál ez hiányzik. (6. ábra). A húzóerőt közvetítő elem, mint láttuk, zsinór, vagy szíj lehetett, szíj esetén a csigakerekek helyett palástjukon rovátkolt görgőkkel (a rovátkák a szíj megcsúszását akadályozták meg). A rögzítés helyét a felezőcsigás felhúzóknál mindig a törzs alján találjuk, ennek okáról később még szó lesz.

19 A továbbiak megértése szempontjából fontos a keresztpálca szerepének tisztázása. Bármilyen állását választjuk a diónak, felhúzás közben mindenképpen a pálca útjába kerül, akadályozza azt. Célja akkor válik érthetővé, ha feltételezzük azt, hogy a diónak reteszelt helyzetben kellett lennie a felhúzás megkezdésekor, így a pálca fixen megakadhatott annak hornyában, megtartva az alkatrész horgába akasztott ideget. Segítségével tehát a felhúzás folyamatát két lépésre (szakaszra) lehetett bontani.

20 A már ismertetett két (vagy egy harmadik?) módszer valamelyikével az ideg feszítését addig kellet folytatni, amíg a pálca a dión átjutva és kissé visszaengedve megakadt annak kereszthornyában. Ezzel a terhelés a húzóelemről a dióra tevődött át, a húzóelem tehermentesült. Ezután gondoskodni kellett az ily módon felszabadult húzóelem megfelelő rövidítéséről, így a felhúzás folytatható volt, a következő lépésben már az ideg akadt bele a dió hornyába, ezzel a felhúzót eltávolítva a számszeríj lövőkész lett. A rövidítés az álló ág rögzítésének áthelyezésével, vagy a futóág rövidebbre akasztásával történhetett.

21 Mindkét megoldásra találunk példát. Az első a törzs alján két fix rögzítési pontot igényel, ezek egyike a elsütőkar törzsből kilépő, megfelelő kialakítású függőleges része, a másik az ettől megfelelő távolságban beépített akasztótüske lehet, így a felhúzás során először a elsütőkar akasztja meg a kötél vagy szíjhurkot, a második szakaszban pedig az akasztótüske.

22 A távolság első közelítésben a horogba akasztott ideg és a keresztpálca elülső oldala közötti távolság kétszerese. A fentiekből következik, hogy a számszeríj és a felhúzó nem fúggetleníthetők egymástól. Ennek oka az, hogy az átakasztás mértékét meghatározó ideg-pálca távolság (ennek meglehetősen nagy méretszórása van, ahány darab, annyiféle méret) a felhúzón, a két rögzítési pont viszont a számszeríj törzsén található. Az áthelyezhetőség akasztótag közbeiktatásával is megoldható, ahogy az Pollaiuolo festményén látszik.

23 Technikailag számos más megoldás is létezhetett. 19 De nem minden alul akasztótüskés számszeríj felezőcsigás felhúzású, esetenként a tekervény kötélhurokját is így rögzítették. 20 Ez az a momentum, amelynek felismeréséig a felhúzóeszközök eddigi tanulmányozói nem jutottak el, azaz nem ismerték fel a keresztpálca (-ák) szerepét. 21 Állóág alatt a húzóelem rögzített végét értjük, a futóág az, amelyiket húzzuk. 22 Az északi típusú acélíves számszeríjak jellemzője, a XVII. században használatuk a skandináv országokban elterjedt volt. (ALM 1947, fig 30, 56, 57). Egy teljesen ép, hiánytalan példány (épp ideg, felhúzó, nyílvesszők) kétoldalas színes fotója megtalálható azASE-lehti finn fegyveres szaklap 1992. évi 4. számában 32-33 old. 23 Megpróbáltam az itt szereplő felhúzót kétlépéses működésűként értelmezni, azonban technikailag megfelelő megoldást nem találtam, sajnos a festmény ehhez kevés támpontot nyújt, így viszont az akasztó elem szerepe nem igazán tisztázott. 436