A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

1628-ban egy feleség amiatt panaszkodik, hogy „az en uram ... az mi a házasságnak erejére nézve abba/n/ semmi nincz, hanem abba/n/ impotens, es az mind az Attiam hoz<zá> engem el vit mostannis ollian tizta zűz vagiok. Egy 1639-ből származó adat szerint: „Tőreők János Feleseget Farkas Annát citáltatta volt eleőnkben, hiuatua/nJ'hiti melle, de az Azzoni nem akart, sem nem akart, sem nem akar ura mell... állani, mivel urat Impotenciaual vadollia.' 1678-ban Fejér István leányának elválasztását kéri a férj impotenciája miatt. Hasonlóképpen 1697-ben „Farkas Borka férjétől Kis Mihaljtol divortiumot kiva/n/ mert impotens.' 1680-ban ,JVagy Kata szollíttattia férjet Varallyai Nagy Andrást [...] Miért kellett Nagy Andrásnak meg házasodni holot ne/m/ Aszonyi állathoz való lehetett; erős gyanusagunk vagyo/n/ ebben. Inctus verő per Patre/m/ Joanne/m/ Nagy de Varallya sic proponit. Az en gyermeke/m/ Nagy András nem volt ollya/n/ erőtlenseggel avagy ferfisagtalansaggal annak előtte, hogy meg hazasodot tagado/m/ egyebarant meg nem hazasodot volna.' 1694-es feljegyzés szerint: "Maga szája vallását Nagy Jánosnak mind a' sz. Szék előtt, mind mások előtt maga impotentiájáról látván és halvá/n/, hogy az Aszonyi állat megh ne kisirtessék és elebbeni vétkére ne relaballyon, a' tórvíny ótet sc.'lice/t Tollas Sophit Nagy Janóstul divortiállya /.../ az impotenst penigh ligáb/an/ hadgya hogy másokat is ne decipiailyon.' Bevett gyakorlat volt, hogy a házassági elválasztást követően a vétkes fél megköttetett, vagyis nem köthetett újra házasságot, mint ebben az esetben is az impotens férj, nehogy másokat is rászedjen, félrevezessen. Egy sárrétudvariból származó ugyancsak XVII. századi adat szerint „Szűcs Anna elválasztását kéri férjétől, annak impotenciája miatt. ...Mivel a férj bevallotta, feloldoztatott az asszony.' Az egyház szerepe a válások terén, egészen 1894-ig a polgári anyakönyvezés bevezetésig fennmaradt, hiszen a világi törvényszékre, csak az egyházi békítési kísérletek sikertelensége esetén utalták a visszás házaspár ügyét. Bár utóbb már sokfelé alig gyakorolták, az egyházfegyelem lazulása miatt. A házassági és egyházi törvények ellen vétő embereknek a - protestáns egyházközségek, lelkészekből és választott világi egyháztagokból álló vezető testülete, - a presbitérium előtt kellett számot adniuk viselt dolgaikról, a presbitériumi gyűlésen. Az itt elhangzott esetekről a presbiteri jegyzőkönyvek tudósítanak, mint az alábbi sárközi példa is mutatja: „Magyar János alsónyéki és Héderi Éva decsi születésű 1864-dik év február 3-kán egybekelt helvét hi tv. házastársak, miután a nő panaszt emelt volna Magyar János tehetetlen állapotjáról, presbyteri ülés elé állítottak, hol papi elnöklet alatt jelen voltak: Szél Mihály, Balázs Péter, Varga János és Balázs Sándor mint presbyterek ki előtt a férj Magyar János minden erőltetés nélkül bevalló, hogy ő nős adatai pedig jóval korábbi időre vonatkoznak. E történeti forrás feldolgozása nagyszerű hátteréül szolgálna a vidék tekintélyes folklórkutatásaihoz. 473 Széki református egyházmegye válóperes jegyzőkönyve, 22. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1993, V. 588. 474 Széki református egyházmegye válóperes Jegyzőkönyve, 45. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1993, V. 588. Széki református egyházmegye válópres jegyzőkönyve, 133. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1993,

V. 588 Széki református egyházmegye válóperes jegyzőkönyve, 302. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1993,

V. 588 Széki református egyházmegye válóperes jegyzőkönyve, 150. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1992,111.366. Széki református egyházmegye válóperes jegyzőkönyve, 283. - Közli: ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TÁR 1993,

V. 588. 479 PUSZTAINÉ DR. MADÁR I.: Sárrétudvari néprajza. Debrecen, 1993. 508. 475 47« 477 47X 416