A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

A magyar nép hitében is általánosan elterjedt volt a kőrisbogár afrodiziákus hatása. Nevezték a veszettség elleni hatékonyságában való hiedelemre való utalásként dühőbogámak, dühös bogárnak, vagy dühbogárnak is.

402 Egy 1564-ből való kézirat azt ajánlja az impotencia coeundi ellen, hogy „aki nem bicsakolhat, tegyen kilenc dühös bogarat faolajba" és ezzel kenje a „nagyobb lába-ujját, vagy pedig meleg borral a dákossát. '

403 A kőrisbogarat nevezték fagyalbogárnak, fagyalfabogámak is. Egy XVIII. század első felében írt kéziratban az áll, hogy „De impotentia: Spanusi Mukin, melyet a magyarok fagyalfa bogár-nak neveznek, azt egy verdung fa olajba be dögleszeni, és azon olajjal akar mellik hüvek /!/ lába ujját kennye az Impotens." 404 Magyary-Kossa Gy. szerint ez a különös Spanusi Smukin, melyet az Orvosságok Könyvének írója hibásan másolhatott le valamelyik német kéziratból vagy könyvből, nem egyéb, mint a régi német spanische Mucken, vagyis a kőrisbogár.

405 Nediliczi Vali Mihály: „Házi orvos szótárocska" című munkájának 1797. évi kiadásában a drága stanczamanna /Stincus marinus/ helyett ajánlja impotens honfitársainak a kőrisbogarat, eképpen: „a melly férjfiú a stanczamannára szorult, ne vesztegesse pénzét annak megszerzésére, hanem a körös-fán termő bogarakból, mellyeket Spanissi Mukkoknak neveznek, szedjen tizenötöt, vesse elevenen egy verdung faolajba. Hadd álljon benne kilentz napig, azután kenegesse véle jobb lábának öreg ujját, meggyógyul." 406 A kőrisbogarat azonban nemcsak külsőleg hanem főként belsőleg alkalmazták nagy előszeretettel. Szepesbélán 1777-ben Scholtz sebész megállapítja, hogy egy Gulden András nevű polgár kőrisbogár /spanische Mücken/ tartalmú kalács adásával Ambrózy Dorottyát szerelemre akarta indítani. Emiatt Guldent 20 pálcára, a kalácskészítő asszonyt pedig 20 forint pénzbüntetésre Ítélték.

407 Martinovics Ignácot, a magyar jakobinusok vezérét, - számos vegytani értekezés publikálóját, akit II. Lipót császár 1791-ben lembergi tanárságából Bécsbe tétetett, és chemicus aulicussá és császári királyi udvari tanácsossá neveztetett ki, hogy a császárnak alkimista munkája közben segédkezzék -, azzal gyanúsították a bécsi körök, hogy Martinovics egy nagy virtuozitásai elkészített titkos szerrel, az aphrodisiacum diavolinivai tette tönkre az uralkodót. Az említett afrodiziákum nem más, mint a diavolini /diavoletti/ di Napoli /nápolyi kis ördögök/, egy cukorral és fűszerekkel kevert kőrisbogár preparátum, melynek régen /csak úgy, mint a pastilles galantes-nak/ veszedelmes volta ellenére, nagy divatja volt előkelőbb körökben. „Hogy a még javakorában levő császárnak valóban szüksége volt-e ilyen stimuláló szerekre, s hogy valóban Martinovics szállította-e neki azokat, azt persze ma már igen bajos volna eldönteni." - írja Magyary-Kossa Gy.

408 402 BERDE 1940, 266.; MAGYARY-KOSSA 1929, II. 252. 403 Gyógyászat, 1880. 108. - Idézi: MAGYARY-KOSSA 1929, I. 360. A dákos a régi magyar nyelvben rövid kard vagy egyéb szúrószerszám jelentésével bírt. Ballaginál a dákos, bot üregében hordozható vékony tőrt jelent. (BALLAGI, 1867, 204); A XVI. század utolsó harmadából származó Ars Medica magyar nyelvű kézirata is hasonló gyógymódot ajánl a nemzésre való elégtelenségre: ,JKörös férget hányj faolajban, és rothadjanak el benne, ha az lábadnak öregbik ujját megkenöd ezzel, jó módon fölállatja az virgát. S ha akarod, hogy megszűnjék, mosd el az lábad ujjáról az olajat." (VARJAS 1943, 316) 404

Közli: MAGYARY-KOSSA 1929,

1. 360.; L. még MAGYARY-KOSSA 1929, II. 254. 405 MAGYARY-KOSSA 1929, I. 360.. 406 NEDILICZI VALI 1797, 17.; A Spanissi Mukkoknak nevezett bogár természetesen ebben az esetben is nem egyéb, mint a kőrisbogár német nevének, a spanische Muckennek másolás közbeni torzulása. Vö.: MAGYARY-KOSSA 1929, II. 273. 407 WEBER, S.: Geschichte der Stadt Béla. Igló, 1892. - Idézi: MAGYARY-KOSSA 1940, IV. 182. 408 MAGYARY-KOSSA 1929,

1. 289.; A Kantharidint tartalmazó kőrisbogarak, vagy az ezek felhasználásával előállított kantharidin tartalmú készítmények között Rothschnek J., a „Diavolini de Napoli", „Pastilles galantes" mellett megemlíti a „Lowe puder"-t is. (ROTHSCHNEK 1935, 375) Az afrodiziákumként al407