A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

„Az elhalást általában illető dolgokról" címszó alatt - egy kéziratos tanácsadó a házaséletre 1829-ben azt írja „A zeller, krumpli, petrezselyem és még némely növények hathatósan ingerlik a nemi részeket."

347 Az Ars Medica a XVI. században a nemzésre való elégtelenségről, két javallatában is említi a répát: „Répát adj főve önni [...]" ; „Sárga répát avagy répát és vörös bagolyborsót az mely vízbe megfőztél, azt adjad innia. "

349 Mátyus I. a XVIII. században a kerti gyökeres vetemények között legnevezetesebbnek írja a répát, mely „a' Venust gerjeszti".

350 Ugyanakkora a recens hagyomány szerint úgy tűnik, a répa /Beta/ elveszítette a népi medicinában hajdan betöltött impotencia gyógyító szerepét. A babot /Phaseolus/ az ókoriak nemi ösztönt serkentő szernek tartották. Herodotos szerint „az Egyiptombéli magokat szüzességre kötelezett Papoknak a' babra még tsak nézni sem volt szabad. " Sőt Gellius azt írja, hogy „a' Romai Flamen nevű áldozó Papok közül is az elsőnek, a' kit Flamen dialisnak hívtanak, a' babhoz nem tsak hozzá érni, de azt nevezni sem volt szabad. "

351 Pythagoras is tiltotta tanítványait a babételtől, hogy ,,a' Venustól, mellyre a' bab forma testiculusok ösztönöznek, magokat minden módon fogják el." 2 Mátyus szerint „Ami/ a régiek a babról irtanak az a' mi babunkra is mind ráillik. A páváknak tavasszal pirított babot szoktak hányni, hogy tenyészőbbek legyenek. "

353 Szerinte, mint minden egyéb szelet okozó ételek, a bab is a' Venusra nagyon ösztönözné az embert.'

54 Az Ars Medica javallatai között is szerepel a bab, más alkotórészekkel együtt: „Babot hely megfőzd meg [sic!] fejér borssal és gyömbérrel, és édes mondolatejjel aggyad önni, hozzásegít bátor higgyed az dologhoz. "

355 Az ókorban nagyra becsülték a csicseri borsót. Mátyus azt írja, ,A' Veres a' Venust inkább gyújtja." Az ókori költő szerint: ,,/T Borsó, melly híres a' Cicero névről,/ 'S kedves nemző magot gyújtó ösztönéről, /Abrak gyanánt vagyon a' Venus tüzének;"

35fi

Az Ars Medica is javallja impotencia ellen: „Vörös bagoly borsót két részt, fenyüfa dióját két részt, repcze magot egy részt, fejér borsot egy részt törd porrá ezeket, és az mennyi méz ehöz elég, csináld öszve, add meg borban innia. "

357 Ősidők óta népszerű afrodiziákumnak számított a fokhagyma. „Von jeher populärste Stimulanzmittel"- írja Fuchs £.

358 Mátyus I. is megjegyzi, „a' Venus tüzét, mint egyéb szelet csináló, vizeletet űző és a' vért tsipősítő materiák is szokták, gerjeszti. Galenus a fokhagymát a 'Parasztok Terjékinek' nevezte. "

359 A palócok azért dugtak a gúnárba Karácsony este 2-3 nagy gerezd 347 Közli: ÚJVÁRY 1993,60. ^VARJAS 1943,315. 349 VARJAS 1943,316. 350 MÁTYUS 1787, II. 255, 258. 351 MÁTYUS 1787, II. 174. 352 MÁTYUS 1787,11. 177. 353 MÁTYUS 1787,11. 175. 354 MÁTYUS 1787,11. 178. 355 VARJAS 1943, 316. -az írásmód alapján kétségesnek tűnik, hogy babról vagy babhéjról van-e szó a receptben. 356 MÁTYUS 1787,11. 190-191. 357 Uo.; PRISZTER 1986, 35. szerint a bagolyborsó 1., csicseriborsó 2., Cicer arietinum 358 FUCHS, E.: Illustrierte Sittengeschichte, Renaissance. München, 1909. II. Ergänzungsband. 117. 359 MÁTYUS 1787, II. 298.; A térjék /theriaca/, az electuariumnak /sürü, lekvárszerű, belsőleges használatra készült gyógyszerforma/ egyik, de annál jóval hatásosabbnak tartott változata. Régi, már az ókorban is ismert, későbben is kiterjedten alkalmazott, igen kedvelt, csodás hatással felruházott, szupergyógyszer 402