A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

230 /kapáról/, vakart valamit a gyógyító, különösen ha figyelembe vesszük a vasnak erőssége, élessége, keménysége révén a népi hiedelmekben mágikus tárgyként, mágikus eszközként való alkal231 mázasat a rontás gyógyítása során. S ezek sorában világos, a tartalommal összefüggő értelemben szerepel az ajtónak felső küszögjéről /küszöbjéről/ a gyógyító italba vakart anyag. A magyar népi hitvilágban jelentős szerepe volt a keresztnek, országosan elterjedt rontáselhárító jelnek tartották. Ennek ismeretében válik egyérelművé az Ars Medica azon gyógymódja, mely azt ajánlja, a megkötésből eredő impotenciában szenvedő férfinek: ,^-hol az Sövényben vendégkaró vagyon, vegye ki azt és az hegyin metszen egy keresztet, ismét az körösztös felével dugja be az Sövényben, és az tövével hagyja fölül. " Vagyis a mágikus eljárás során, a férfi nemi szervet jelképező, s a sövény földjébe visszadugott, megfordított karóra rajzolt kereszttel hárítsa el a rontást. Analógiás varázslás révén kerülhetett az impotenciát gyógyító eljárások közé az ágas, a létra foka: 1716-ban Kis Istvánné dobozi /Békés m./ bűnperében vallotta Papp Mihály 21 éves tanú, hogy „Egykor beteg voltam s azon betegség után Férfiságom nem volt, kérdeztem Kis Istvánnétól mivel gyógyulnék meg, mondgya arra Kis Istvánné a mester Gerenda alatt való ágast fúrjam meg, Somfa szeget üssön bele s meg gyógyul, de azt is úgy mondotta, hogy Senkinek ne mond»234 jam. Egy gyógyító kötéssel és oldással, valamint ráolvasással kísért impotenciagyógyítás során, még egy következő gyógymódot is alkalmazott - minden bizonnyal a hatékonyság biztosítása érdekében - a boszorkánysággal vádolt személy: „És lajtorja fogáról kiszedett szegecskékről vizet adott innia neki, hogy a tökét nyavalyája be ne húzza.[...]" GYÓGYÍTÁS EMBERI EREDETŰ ANYAGOKKAL Az emberi test különböző részeinek felhasználása a szerelmi varázslások, az impotencia gyógyítása során többnyire az érintkezés és analógia elvén alapult. A rendkívül gazdag szerelmi varázslásokból csak azokat vehettük figyelembe, amelyek egyérelműen az impotencia gyógyítására, a férfi potenciál helyreállítására való szándékkal alkalmaztak. A kapa és a föld megmunkálásához használt egyéb eszközök, s műveletek is, nyelvünkben sajátos ezoteriko-erotikus értelemmel bírnak Vö.: BERNÁTH 1986, 10.; VAJDA 1988. 15. 231 Vö.: SOLYMOSI S.: A vas babonás ereje. Ethrwgraphia, 1933. 232 Ezt a jelet rajzolták az istállók, a házak ajtajára a boszorkányok rontása ellen, a tejes köcsögre, a tej megrontása ellen, vagy betegségek esetén a kelésre, szemen lévő árpára, stb. Vö.: GUNDA B.: A kereszt, mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethnographia LII. 1941. 66.; CSABA J.: Keresztalakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél. Néprajzi Közlemények 1956. 233 VARJAS 1943,318. 234 CSÁKABONYI 1960, 16. 235 KOMÁROMY 1910, 436. 236 Szerelemkeltő afrodiziákumként használták az ellenkező nemű, megkívántatandó egyén fanszőrzetének hamuját, külső nemi szerveinek lemosó vizét, saját vizeletet, hónalj szőrt, placenta darabot, tésztába gyúrt ondót, pogácsába, borba csepegtetett verejtéket, menstruációs vért, főleg a szűz lány és az első gyermekét szült anya havivérét. Csak utalni kívánunk: SZENDREY 1937, 163-164.; BERDE 1940, 220.; WLISLOCKI 1893, 71.; PÓCS 1990, 681-682.; RÓHEIM1 990, 58-71.; A szerelmi varázslat különböző formái megfelelnek egy-egy erogén zónának, az étel és nyál felhasználása az orális, a semen és menstruációs vér a genitalis, a vizelet az uretrális, az excrementumok az analis zónának. (RÓHEIM 1990, 67) 391