A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Tudjuk, a betegség diagnosztizálása, okainak felderítése utólag nagyon nehéz, de a terjedelmes, számos tanúvallomást felvonultató peranyag - melynek teljes terjedelmű közlésére nem vállalkozhattunk - forráselemzésével kísérletet teszünk annak felvázolására, milyen tényezők játszhattak közre valójában Nagy István impotenciájának kialakulásában, mellyel a boszorkányos hírű Szabó Ferencné Csüllök Borbálát, a férfi volt anyósát vádolták. Nagy István 2 év 9 hónapot élt első házasságában Szabóné leányával, s nem lett gyermekük. Holott az első gyermek - természetes körülmények között - a lakodalmat követően általában egy éven belül megszületett. Ez volt az oka, hogy az emberek arról beszéltek, azért nem lesz gyerekük, mert elkötötték. A férfi mivel még fiatal volt, - teljesen racionálisan gondolkodva, nem gyanakodott megkötésre. Számításaink szerint valóban nagyon fiatal volt még első házassága idején. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy első feleségével 2 év 9 hónapot élt együtt, s annak halálát követően, bő egy év után vette el második feleségét, s ebből a házasságból sem foganhatott egy bizonyos ideig gyermek, s majd csak a sámsoni orvosló asszony gyógyításának következtében - melyről később, az impotencia gyógyítása kapcsán szólunk, - született 3 gyermek, s a mindezek után sorra kerülő tanúvallomás idején még csak 24 éves volt a férfi, akkor valószínűleg 17 évesnél nem lehetett több, sőt még inkább kevesebb, amikor első házasságát kötötte. Bár nem ismerjük az első feleség életkorát, - csupán azt tudjuk, hogy mind a ketten egészségesek voltak, vagy ahogy Nagy István anyja fogalmazott tanúvallomásában „mind kettenn Feleségestűi épp természeti erőbenn voltának" Nagy István első házassága gyermektelenségének oka lehetett racionálisan a férj, esetleg felesége, vagy mindkettőjük fiatal kora éppúgy, mint a menyecske meddősége. Nagy István csak akkor kezdett először volt anyósa praktikájára gyanakodni, mikor a „nagy Halálbann " felesége meghalt, s hamarosan azt érezte, hogy „nem ugj vágjon természetibenn mint volt annak előtte," Ez betudható lenne akár a feleség elvesztése, a járvány okozta sokknak is, de ugyanúgy a férfi szerencsés kimenetelű járványos megbetegedésének is. A férfi anyjának vallomása közelebb visz a probléma megoldásához. E szerint „Szabó Ferenczné Leánya, lffju Nagy Istvánn Feleseghe a Pestisbenn meg halálozvann tsak igenn hamar Nagy István igenn roszszul kezdett lenni az Ágyéka fajdalmabann, de eő azonn fajdalmát senkinek nem mondotta [...]" Ez alapján gondolhatunk arra, hogy a fiatal ember megfertőződött a bubópestissel. E fertőző betegség a kórokozó patkánybolha IXenopsylla cheopis/ csípésekor, annak nyálával kerül a szervezetbe. A bejutott kórokozókat a tájéki nyirokcsomók, /láb megcsípése esetén, a lágyéki nyirokcsomók/ szűrik ki. A nyirokcsomó a baktérium hatására elgennyed, esetleg bevérzik és tályogosan kifakad. Ennek a betegségnek a lappangási ideje 3-8 nap. Halálozási rátája 30-50%. Miután a férfi problémája esztendő múltán kötött újabb házasságában sem szűnt meg, sőt felerősödött, /aminek racionálisan oka lehetett a férfi legyengült szervezete, a korábbi kudarc, az új kapcsolat miatti szorongás, az abban az időben szokatlan 6 év korkülönbség, mellyel a gyermekes, új asszony idősebb volt tőle, hiszen általában fordítva volt általános/ irracionálisán a gyanú csak tovább erősödött a volt anyós rontása iránt. Különösen, amikor a második feleségnek tett 101 SCHRÄM 1982, III. 127-130. 102 Az orvostudomány ma meddő házasságról akkor beszél, ha egészséges házaspár két éven át rendszeresen folytatott házaséletet él - védekezés nélkül -, és ennek ellenére nem jön létre terhesség és nem születik meg a kívánt gyermek. JELŰNEK 1990, 412. 103 SCHRÄM 1982,111. 128. 104 Uo. 105 JELLEMEK 1990, 490. 106 Nagy István feleségét, Kecskeméti Évát is kihallgatták tanúként, s míg őt 30 évesnek, férjét 24 évesnek írták. (SCHRÄM 1982, III. 129) 372