A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Vajda Mária: „Amely férfinak az arany szeget megkötik” (Szexuális szokások a magyar néphagyományban)

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelmet az egykorú írások szerint Báthory Boldizsár anyja megkötötte és ezért maradt magtalan. Közismert, hogy a Habsburgokkal való szövetség megerősítéséül dinasztikus házasságot kötött Habsburg Mária Krisztierna főhercegnővel 1595. augusztus 6án, 22 éves korában. Ez a házasság azonban feltehetően ellentmondásos személyisége, idegrendszeri labilitása és homoszexualitása miatt felborult. Egy év nélkül közölt, korai Bihar megyei perben a boszorkánysággal vádolt, a kihallgatások idején Szalontán lakó Tóth Pálnét Bagdi Mihály magtalanná tételével vádolják. Nagy Katalin vallomása szerint: „Sz. Mihályon lakó Bagdi Mihály Uramrul erőnek erejivel le vonta a tiszta lábravalott, es meg mosván, mastis adott rea Totth Paine az után magtalan volt mindeltig Bagdi Mihálly Uram es gyanákodtanak mint gyanús Személyre ezen cselekedeteiért Totth Palnera" . Szabó Erzsébet tanúnak is egykor panaszkodott a magtalanná tett férfi felesége"/...] mi szüksige volt Totth Pálnenak arra, hogy az én Ferjemrül Bagdi Mihályiul le vonnya a tiszta lábra valott, mindeltig nagy gyanusága volt Bagdi Mihályne Aszszsonyomnak Totth Pálnera mint gyanús személyre, hogy azon cselekedetiert lett magtalanná Bagdi Mihály Uram." Több tanú vallja ellene azt is, hogy a feleséget is magtalanná tette az ördöngös asszony. Ahogy a geszti Varga Mihály tanú mondja: „Sz. Mihályon laktomban tudom, hogy nem volt Bagdi Janosnenak több gyermeke egynél, es azután magtalanná lőtt, gyanakodtak mint gyanús Személyre Totth Palnera hogy ő általa lett volna magtalanná Bagdi Jánosne." Érdekes a tanúvallomás olyan szempontból, hogy a boszorkányperek mindig az asszony meddösőgéről szólnak a gyermektelenség kapcsán; a férj csak akkor oka a gyermektelenségnek, ha férfi nemző erejét megkötötték, pl. az erekció megakadályozása vagy a semen útjának elzárásával, ezt tükrözik a későbbi időkből való néprajzi gyűjtések is. Villás Ignácné Ilyes Margit oldó-kötő tudománnyal rendelkező debreceni asszony boszorkányperében, 1693-ban elhangzik egy olyan tanúvallomás is, „Tudom, hogy egykor Bölcskeinével összeveszvén az inda, mondotta neki: te kutya, az aranyat tenyeredben hordoztad s ugy jártál utánnam, hogy a te urad lábát felsugoritsam, hogy férfisága ne lehessen; az uradnak lába nyo85 mát is felvetted, a keszkenőd végibe kötvén, ide hoztad hozzánk, de én nem cselekedtem. " Mi okból akarta Bölcskeiné, hogy az urának ,férfisága ne lehessen", nem derül ki a megégettetett boszorkány peréből. S az sem, hogy mi módon kellett volna felhasználni a boszorkánynak a férj lábnyomát, hiszen erre vonatkozóan rendkívül gazdag a néphagyomány: különböző mágikus cselekmények révén pl. szerelmet lehetett gerjeszteni vele; hűtlenséget megakadályozni; ha kútba dobták, akitől a lábnyom származott, beteg lett; füstre akasztásával az eredeti tulajdonost vélték kiszárasztani, stb. Ugyanebben a perben vallja egy másik tanú, hogy hallotta, amikor a vádlott azt mondta az egyik férfinek, Ilyési Lászlónak: „téged a tulajdon feleséged köttetett meg, mert szeretője vagyon." Sajnos a megkötés mikéntjével ez az idevonatkozó szűkszavú tanúvallomás is adós maradt. 80 IPOLYI 1929, II. 196-197.; MAGYARY-KOSSA 1929, II. 303. 81 Vö.: LÉNÁRT I.: Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem élete, jelleme, politikája. Erdélyi Múzeum, 1880.; BENDA K.: Erdély végzetes asszonya. /Budapest, 1986/ 82 SCHRÄM 1970,1.44. 83 Uo. 84 Az orvostudomány mai kutatásai szerint a házasságoknak kb. 15-20 %-a gyermektelen, s a meddő házasságoknak csaknem felében az ok a férfiakban van. (JELLINEK 1990, 412) 85 KOMÁROMY 1910, 154. 86 Vö.: SZENDREY ZS.: Nyomfelszedés. Ethnographia, 1936. 87 KOMÁROMY 1910, 156. 369