A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Néprajz - Magyar Zoltán: A bihari Szentjobb/Sîniob népi hagyományköre

fogyatkozott, minél fogva az isteni tisztelet nem végezhetik többé a kellő módon". Ha gyökeres változást nem is hozott, némileg enyhítette a helyzetet, hogy a kolostor a püspök jóváhagyásával az 1480-as években a pálosok birtokába jutott, akik 1493-ban költöztek be oda. Az elkövetkező fél évszázad történéseiről alig tudunk valamit. Az okiratokból kitűnik, hogy a XVI. század elején a konventnek már csak hét birtoka volt: a kolostor közelében egy birtoktestben Szentjobb, Szentmiklós, Csohaj, Csanálos, Sárszeg, távolabb Piskolt, s még távolabb, már Külső­Szolnok megyében, Ecseg. Jobbágytelkeinek száma ekkor 126 volt, ennek kétharmada a kolostor fő birtokán, Piskolton feküdt. A kolostor sorsa a hitújítás terjedésével vált újra bizonytalanná, s valószínűleg 1556-ban pe­csételődött meg. Mint Ferdinánd király egy okleveléből kitűnik, a Biharban birtokos Telegdy Ist­ván ez évben megtámadta a szentjobbi pálosok kolostorát. A támadás során hét szerzetest megöl­tek, a többi elmenekült, Telegdy pedig a barátok összes bihari javaira rátette a kezét, sőt még ugyanazon évben Szentjobbra református prédikátort is küldött. Az apátság épületei azonban megmaradtak, s midőn 1660-ban a törökök Váradot elfoglalták, a kolostort a magyarok erős fallal vették körül, mert az ellenség a gyakori portyák során idáig is elhatolt. Úgy tűnik, ezek a védelmi intézkedések sem óvhatták meg Szentjobbot, és az őrség 1662-ben kénytelen volt feladni a várat. Ezt követően közel negyedszázadig e nagymúltú kultusz­helyen is a török volt az úr, valószínűleg innen veszik eredetüket azok a népi elbeszélések is, melyekre a továbbiakban még külön is kitérünk. A Szentjobbot uraló törökök a község feletti ma­20 gaslat helyett a Berettyó partján, annak vizét és az apátsági várkastély köveit felhasználva épí­tettek ki egy új erősséget, s ezt a várat foglalta el 1686-ban a Caraffa vezette felszabadító sereg, melyben a 4000 német zsoldos mellett 3000 magyar katona is szolgált. E vízivár bevétele nem le­hetett könnyű, ugyanis azt csak akkor adták fel védői, midőn az ostromlók a puskaporos tornyot felrobbantották. E harcok emléke a helyi szóhagyományban is fennmaradt, sőt egy adatközlőnk azt is tudni vélte, hogy aztán innen dirigálták a váradi vár felszabadítását is. A török kiűzése után Szentjobbot világi papok nyerték javadalmul, így elsőként Illyés István esztergomi kanonok. Ez azonban már a végleges pusztulás időszaka volt: a várat a szatmári béke után, 1711-ben lerombolták, az apátság köveit pedig lassanként a környékbeli lakosok hordták szét. Egy feljegyzés szerint a kolostor faragott köveit 1745-ben az akkor épült katolikus templom építésénél használták fel. A valószínűleg eredetileg is temetőkápolnának szánt építmény falában két zárkő még a múlt században is megvolt. Az egyik Rédey Ferenc, a másik pedig felesége, Kár­olyi Kata nevét és címerét, valamint az 162l-es évszámot viselte: „ezen sövény a [református ré­gi] templom előtt... kőtemplom volt odafel a dombon, ahol maga is esett a helység az abbatiális házzal együtt, annak a bolthajtásából leesett két sajtforma kövön írva volt: FRA REDEI 1621... 23 Rédey Ferencnek kő státuája is itt volt, de ezt Váradra vitette Rédey Lajos". Rendhagyó módon, 16 FRAKNÓI Vilmos, 1901,891. 17 BUNYITAY Vince, 1884. III. 342. 18 Uo. 474-475. 19 Századok, 1887. 838.; SASS Kálmán-KUPÁN Árpád-VARGA Árpád, 1996. 128. Bunyitay úgy tudja, hogy a megmaradt szerzetesek a Várad ostromára induló erdélyi hadak elől Lengyelországba menekültek (1884. III. 479.). 20 Ez a várkastély valószínűleg azonos volt azzal, melynek építését a XVI. században élt Nyakazó Antalnak tulajdonítják. (Bihar vármegye és Nagyvárad, É. n. 150.) 21 VÁLYI András, 1799. II. 154. 22 Szentjobb továbbélő rangját jelzi, hogy 1688-ban itt tartotta gyűléseit Bihar vármegye. A megye székhe­lyét, Nagyváradot 1692-ben foglalták vissza a keresztény seregek. 23 BUNYITAY Vince, 1884. III. 477. A szentjobbi református egyház jegyzőkönyvében maradt fenn róla híradás. 345

Next

/
Oldalképek
Tartalom