A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Középső neolit idolok Hajdú-Bihar megyéből

Nagy Emese Gyöngyvér KÖZÉPSŐ NEOLIT IDOLOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBŐL Hajdú-Bihar megye területéről eddig összesen hét, az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához (későbbiekben: AVK) sorolható idolt, ill. idoltöredéket ismerünk, melyek közül csak az 1997ben előkerült józsai arcábrázolás publikálatlan; a többit már korábban megjelent tanulmányokban közölték. A középső neolitikum ideje alatt két idoltípus terjedt el az Alföldön, az egyik a lapos, téglatest alakú, a másik pedig a háromszögletű arcú vagy maszkos idol. Ebben a közleményben áttekintést próbálok adni az AVK egymástól teljesen eltérő, kétfajta idoltípusának kronológiai és térbeli helyzetéről, valamint kapcsolataikról és fejlődésükről. A TÉGLATEST ALAKÚ IDOL „...a lapos idolok a helyi őslakosság fából készült istenségeinek cserépbe való átültetése... (KOREK 1977,48) Polgár-Király-érpart (1. lelőhely) 610. objektum Egy teljesen ép, téglatest alakú idol került elő 1995-ben az M3-as autópálya-feltárás 1. lelőhelyének 610. objektumából (CC 4-es négyzet, 1. rajz), mely legkorábbi AVK típusú leletanyagot tartalmazott. A 610. objektum egy gödör, mely a lenyesett felszínnél még nem jelentkezett, de az 587. obj. számú szarmata gödör ÉNy-i oldalának metszetében a letisztított felszín alatt 40 cm-rel - már jól látszott. Az 593. objektum - nagy gávai gödör - DK-ről metszette el a szatmári gödröt, mely egy korabeli folyóparti meander homokdűnék közötti bemélyedésére esett. A gödör a homok alatti sárga agyagtalajba mélyedt. A betöltés színe világosbarna, a korabeli eróziós termékek mellett sok edénytöredék, állatcsont és kőeszköz (obszidián is) került elő belőle.

1 A gödör legfontosabb leletét tehát az ép, téglatest alakú idol képezi (2. tábla la-c), melynek jobb felső sarka átfúrt. A szürke színű, foltos égetésű idol 6 cm magas, a szemeit két bevágás jelöli, míg az orrot egy plasztikus dudor helyettesíti. Valószínűleg a ruházatot akarták jelezni az orr vonalában függőlegesen lefelé futó pontszerű bemélyítésekkel. A lábat szinte életszerűen mintázták meg: a lábujjakat vékony bekarcolásokkal jelzik.

2 (NAGY 1998, 83-85, 36/2a-c tábla, 48-62. tábla) 1 Forrásként az 1. lelőhely stratigráfiai könyvének ide vonatkozó stratigráfiai lapjai szolgáltak. Ezenkívül köszönettel tartozom Hajdú Zsigmond régészkollégámnak a szóbeli információért. 2 A leletanyag Polgáron a Régészeti Bázis raktárában található; egyelőre még leltározatlan. 31