A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey család történetéhez

azonban szabadelvű programmal a képviselőház tagja - és ott a számvizsgáló bizottság elnöke lett, (STURM, 1906. 357-358.) 1905-től Sáros vármegye főispánja volt. (TÓTH, 1910. II. kötet 181.) A Semsey nemzetség sajátos, de nem egyedülálló ága Antal, törvényszéki ülnöknek Ignác fiától származó Gyula nevű unokájának ága. Semsey Alice első férjétől, a vasúti hivatalnok Lackner Ferenctől származó egyik fiú utód Tibor , 1934-ben családi nevét Semseyre - édesanyja nevére - magyarosította. Utódai, csakúgy, mint a korábban említett Burghoffer leszármazók a Semsey nemzetség tagjai Semsey néven, de valójában leányági utódok. (XVI.tábla.) Antal, törvényszéki ülnök János fiától ered a ma is élő kassai alág (XIV. tábla), és Károly nevű fiától származó unokája Kálmán, akiről Nagy Iván azt írja, hogy "alezredes Amerikában" (NAGY, 1863. pótlékkötet 355. IX. tábla), de az észak-amerikai Kossuth-emigráció történetét feldolgozó Kende Géza a polgárháborúban részt vett magyar főtisztek és tisztek között nem említi meg a nevét. (KENDE, 1927. I. kötet 366-367.) Az azonban több forrásban is bizonyított, hogy főhadnagyként küzdött a 48-49-es szabadságharcban és már 1852-ben New Yorkban volt. (KENDE, 1927. I. kötet 281.) Ács Tivadar által ismertetett rövid életrajza szerint 1829-ben született. A szabadságharc bukása után török földre menekült, de a hírhedt Hauslab-akció

43 miatt hazatért, ám rögtön fogságba vetették és közlegénynek besorozva Itáliába vitték a fekete-sárga seregbe. 1851-ben megszökött és Hamburgon keresztül az Egyesült Államokba hajózott. 1856-ban visszatért Angliába és öt évet töltött az angol idegenlégióban. Akkor tört ki az észak-amerikai polgárháború amikor lejárt az öt éves elkötelezettsége az idegenlégióban, visszatért Amerikába s 1864-ig az északiak oldalán, őrnagyi rangban küzdött a rabszolgaság eltörléséért, Amerika polgári és demokratikus átalakításáért. Leszerelése után feleségül vette a Drezdából származó Haubold Franciskát és New Yorkban fényképész üzletet nyitott. (ÁCS, 1964. 53.) Semsey Kálmánt gyakran összetévesztik Károllyal (ÁCS, 1964.), aki 1830-ban született Karácsonymezőn. A szabadságharcot, mint főhadnagy küzdötte végig. A bukás után ő is Törökországba menekült, majd angol zsoldban végig harcolta a krími háborút. Kende Géza szerint "kevéssel Kossuth előtt érkezett Amerikába" (KENDE, 1927. II. kötet 220.), Ács Tivadar szerint "csak a krími háború befejezése után került Amerikába".(ÁCS, 1964. 53.)

44 Pivány Jenő adatai alapján ő is őrnagyi rangban állt, bár sebesülése miatt rövid ideig, az északiak oldalán.

45 (PIVÁNY, 1913.) 1862-ben megvált a katonai pályától, sokáig vámtisztként működött, később a bevándorlási hivatal tisztviselője lett. 1902. szeptember 28-án részt vett a clevelandi Kossuth-szobor avatásán. 1911. június 18án, nyolcvanegy éves korában New Yorkban hunyt el. (Lásd. a XVII. számú genealógiai tábla) Mint e tanulmányból kitűnt, a semsei Semsey nemzetség története több mint hét évszázadon és huszonkét generáción keresztül követhető nyomon, s a bevezetőben is jelzett számtalan, a magyar történelemben kiemelkedő, jelentős személyisége volt a családnak. A történeti irodalom, néhány kivételtől eltekintve (FESSLER, NAGY IVÁN, TÓTH SÁNDOR, KEMPELEN BÉLA) csak igen vázlatosan és számtalan téves adattal mutatja be a családot, másrészt a NAGY IVÁN monumentális müvének kiadásától eltelt 130 év alatt oly jelentős események elindítói, közreműködői voltak a család tagjai, melyek mindenképpen indokolttá teszik egy teljesebb monográfia megírását. 292