A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

az egész XIV. században. Az először 1353-ban említett Fülöp is a Kállai és Semjéni családé volt, 1393-ban Semjéni István zálogosítja el a Megyesiéknek Bagossal együtt, 1398-ban Kállai Lökös fiai nevében is. A Pércsi család illetve a tőlük származott, de Ohati nevet felvett ág a XIV. század második felében tovább birtokolta a két központi falut, Pereset, Ohatot és Egyeket. A szomszédos Szepesiek 1378-ban Pereset hatalmaskodás során súlyosan pusztították. A Pércsi család faluja volt Köteles és Hort. 1341 előtt az Ohati család három ága osztatlanul birtokolta Ohatot, de a század végére Ohati Miklós fia Mihály kezéhez került az egész falu. Két leánya közül egyik Sztári Imréné a másik Bajoni Györgyné lett. A XV. század elején az utolsó Ohati, János s a két asszony a földesurak. Az ohati monostort 1335-ben említi utoljára oklevél." A Sártványvecse nemzetségből eredt Bajoni család uradalmának központja Bajom, bár 1351ben részeit Ladány és Görbej részeivel - miután azokat visszaváltották a Zelemériektől - kénytelenek voltak a váradi püspöknek zálogba adni. Ezzel a Bajoniak és a váradi püspökség között százados per indult. A püspökség ragaszkodott bajomi részeihez, hiszen a szomszédos Udvari is birtoka volt. Ladányt 1390-ben osztották meg a Bajoniak és a vérrokon Ladányi és Egyeki családbeliek. A helyi eredetű Egyeki család már az 1320-as években házasság révén Ohaton és Peresen is birtokos lett. Fancsika egész birtoka a század végéig a Bajoni családé maradt. A Sártványvecse nemzetséggel rokon Zovárd nemből az 1322. évi nagy birtokosztály után területünkön az Izsákai család maradt birtokos, bár több falujuk részeire a távolabbi rokon Bessenyeiek jogot formáltak. Uradalmi központjuk 1350-ben is a monostoros Szerep. Tartozékai Zsáka, Csekehida, Orod, Aka, Tancskereki, Kemény, valamint az ekkor először említett Nyék és Porosd. Nyék Szerep határában állott, az 1380-as évekre beolvadt Szerepbe, Porosd ugyancsak pusztabirtok lett, Szerep egyik Biharnagybajom felé eső pusztájának neve. Udvari viszont kikerült a család falvai közül, legkésőbb is 1350 nyarától a váradi püspökség birtoka. Kemény templomos falu volt, de századvégi elnéptelenedését mutatja a XV. században írt Keményegyház név. Az 1329-ben elnyert Szentadorján a XIV. században adattalan. A XIII. században Zovárd nembeliek kezén feltűnt Salamon falu 1342 után helyi kisbirtokosoké lett." Figyelemre méltóan alakult a Debrőiek és a Keresztúriak faluja Polgár és környékének sorsa. Polgár részei 1343-ban birtokcserével lettek az egri káptalané. Ha lett is volna birtokjoga már a tatárjárás után, az egész falura a később teljessé váló igényt erre a cserére alapozta. Viszont az egri püspökségnek 1261-ben adományozott Kékes és Csősz valamilyen módon a XIV. század közepére Polgár tartozéka lett. Hamarosan elnéptelenedtek és kikerültek a püspökség kezéből. 1389ben Zsigmond király mind a két pusztabirtokot Somosi Jánosnak adományozta. Az először az 1352-ben említett Szentmiklós,, később Csegeszentmiklós /Ujszentmargita határában/ a Debrői és Keresztúri családok faluja. IV. Béla 1261-ben az egri egyházat erősítette meg Fej ér szentmargitán a halászóhelyeivel, de XV. századi birtoklástörténete arra mutat, hogy 1370 után ezt elvesztette a püspökség vagy csak részeit tudta megőrizni. 55 Pród, Bánk, Bagos, Fülöp: MÓDY 1981. 23. - K. I. 805., K II. 1230., 1267. - A. VI. 116., Zs. I. 305., 5987. regeszták. 56 [Mike/Pércs, Ohat, Egyek, Köteles, Hort: Jakó 1940. 322-23., MÓDY 1975. 91. A. V. 109., K. I. 856. MÓDY 1980. 184-185. ZOLTAI 1936. 195. Zs. I. 5990. Regeszta. 57 Bajom, Ladány, Görbej, Fancsika: MÓDY.1992. 31-32. - MÓDY 1991. 72-73 K Szerep, Zsáka, Csekehida, Orod, Aka, Tancskereki, Kemény, Nyék, Porosd: JAKÓ 1940. 355., MÓDY 1986. 159-160., A. V. 366. - Salamon: A. IV. 226. JAKÓ 1940. 333. 59 Polgár, Kékes, Csősz, Szentmiklós, Szentmargita: MÓDY 1974. 51-52., 54. - Zs. I. 1132. regeszta. 236