A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIV. században

debreceniek a földesuraik adományából 1310-1325 között már elnyerhették az első kisebb terüle­teket - Cucán, Fegyverneken, Somán, Hegyesen és Ondódon - melyeket a későbbi évtizedek során mint a kommunitás által régen használt földeket tartottak számon. Az itteni kereskedő jobbágyok kapcsolataira rávilágít egy 1326. évi adat. Kamarás János Debreceni Jakab jobbágya ekkor Nagysemjéni Mihálynak két vég tournai posztót adott zálogba a korábban felvett egy márka tarto­zása fejében. Ennek a tartozásnak a kifizetésére pedig 12 vég tournai posztót adott át. Láttuk, a Várdaiak Mihálylaka és Szentgyörgymacs -másik nevén Egyházasmacs - miatt pert indítottak a Debreceni család ellen. 1335-ben azután a Várdaiak átengedték Szentgyörgy-Macsot a korábbi zálogösszeg és újabb 50 márka fejében. 1346-ban a Dózsa fiak elfoglalták Hímest. Az, hogy Szentgyörgy-Macs és Mihálylaka birtokáért folyó per korábban nem dőlt el, mutatja, hogy a Dó­zsa fiak és apjuk nyírségi birtokszerzései kiváltották a korábban birtokos Gutkeled nembeli csalá­dok ellenállását. 1347-ben a Dobi Dorog leszármazottaknak fizettek 50 márkát s így Téglás és Tursámson teljes jogú birtokosai maradtak. Ebben az évben részeket szereztek Tamási-ban. 1351. évi nádori oklevél bizonyítja, hogy - bár Hatházat királyi adományból kapták - a Dobi család el­adta. Két év múlva zárult le a per és a Debreceni család birtokon belül maradt. 1352-ben a Dió­szegiek eladták nekik a már néptelen Bigécs felét. Az 1330-as évek végén per alatt állott a család legrégibb bihari birtoka Gáborjánmonostora. A Dunántúlon élő Gyovad nembeliek a nagyhatal­mú Dózsa nádor halála után indíthattak pert. Ez 1340-ben azzal ért véget, hogy Debreceni Jakab és Pál a falut, Boldogasszony egyházával, a monostor kegyuraságát és a Berettyón szedett vámot 300 bécsi márkáért örökre megváltották a Gyovadi család összes tagjainak beleegyezésével. Ta­más erdélyi vajda 1341-ben a bihari Csalános falut perelte, de egy év múlva lemondott birtokjo­gáról és cserébe a Pest megyei Páty falut Dózsa 1311. évi szerzeményét kapta. Perre került sor 1342-ben a nyírségi falvaknál vagy Csalánosnál értékesebb, ősi birtok miatt is. Kata nemzetség­ből származottak követelték vissza Zámmonostorát, mivel 1297-ben a Dózsának történt eladáshoz a nemzetség nem minden tagja járult hozzá. 1343-ban azután megosztották a birtokot. Északi ré­sze az Ősi család falujával Cseccsel határosán a Kata nembelieké lett, a déli Mizsétével határos rész a Debrecenieké maradt. A monostor kegyuraságát és a Hortobágy folyón szedett hídvámot megosztották. A debreceni uradalom összes korábban ismertetett faluja a XIV. században végig odatartozott. A később elnéptelenedett Máta 1343-ban még néptartó falu. Bátor/aV, mely 1332-ben Kisbátor néven jött elő a Debreceni család birtokaként, azonban 1355-re elkerült tőlük és beolvadt Ábrányba. Ott ebben az évben említik a Bátor utcát. Haláp viszont 1360 után egészében a Debre­cenieké lett. De voltak más új szerzeményei is a Debrecenieknek. Valamikor 1340 körül került a kezükre Kékes más néven Uzfalva. Láttuk a század elején a csanádi püspök és családjának faluja. 1348-ban a Kis Körösön lévő vámjával a debreceni uradalomhoz tartozott. XV. század első év­tizedének adatai szerint 1370 körül jutottak a Debreceni család kezére a már tárgyalt Soma, Szata, valamint Likaháza, Arokteleke, Latóháza vagy Latótelek birtokok. Mindegyik Nagycsere a mai debreceni erdőspuszta területén feküdt. Soma, Szata és egy 1347. évi határjáró oklevélben még néptartónak írt Arokteleke kicsi falvak voltak erdő közepén. Likaháza és Latóháza a XIV. század­42 BALOGH István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században. Debrecen határának kialakulása. In: HBmL. III. /Szerk. Gazdag István, Debrecen, 1976./ 10. - MÓDY 1984. 124. 43 MÓDY 1984/b, 123, 124, 125, 126-128. - MÓDY 1997. 22-23. - Hímes: BUNYITAY i. m. II. 429. 1367­ben visszanyerték Apajfia István oldalági rokonai. 44 Máta 1343: Z. II. 57, 67. - Bátord 1332: GYÖRFFY 1963. 599. 1355: A VI. 326. - Haláp: MÓDY 1981b. 20-21. 45 Kékes 1348: Z.H. 321. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom