A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Természettudomány - Dudás Miklós: A Tisza középső- és felső szakaszainak ártéri erdeiben 1981–1990 között végzett állományfelmérések (Falconiformes, Ciconiiformes, Corvidae)

Dudás Miklós A TISZA KÖZÉPSŐ ÉS FELSŐ SZAKASZAINAK ÁRTÉRI ERDEIBEN VÉGZETT ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSEK (FALCONIFORMES, CICONIIFORMES, CORVIDAE) AZ 1918-TŐL 1990-IG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN A Tisza szabályozását követő másfél évszázad alatt az eredeti hosszának 60%-ra rövidült folyót kísérő „természeti rendszerek" degradációja jelezte az emberi beavatkozások egyoldalúságát. A „levágott" vagy természetes úton lefűződött kanyarulatok, morotvák, azonban még mindig közvetett kapcsolatban maradtak az élő folyóval, gazdag élővilágnak nyújt menedéket napjainkban is. A hullámtereket sem kímélte a gazdálkodás, de még így is számos élőhelyen fennmaradt az őshonos vegetáció. A bokorfüzesek, az alacsony ártéri puhafás ligetek (fekete- és fehérnyár) és a magasártéri tölgy-kőris-szil keményfás galéria erdőfoltjai, valamint ezek között meghúzódó ártéri rétek mozaikfoltjai e változatos táj jellemzői. Szerencsére a legtöbb ilyen területrész már védelem alatt áll, igaz, hogy sokszor még a törvényes keretek is kevésnek bizonyulnak a jelenlegi állapotok fenntartásához, megőrzéséhez. A folyó kutatott szakaszain szinte kivétel nélkül mindenhol erősödő negatív hatások érvényesülnek. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy a „magára hagyott" (művelés alól kivett szántó, rét, erdő stb.) területeknek hihetetlenül gyors a regenerációs képességük. Az egyes, folyamatosan megfigyelt területeknek a beerdősülése szinte néhány év alatt lejátszódott. Míg az igen agresszív, adventiv gyalogakácon (Amorfa) is képesek a hazai fafajaink „áttörni", s ha a lombkorona szintje záródni tud, a gyalogakác lassan kiszorul az állományból a nagy fényigénye miatt. A Tisza természeti környezete, tájképi változatossága miatt még nemzetközileg is komolyabb odafigyelést érdemelne. Amennyiben nem a racionális ökológiai szemléletű gazdálkodás fog érvényesülni a hullámtereken, úgy a jövőben hasonló sorsra juthat, mint nyugaton számtalan folyótársa, amelyeket ma már élettelen beton mederbe kényszerített az ember. A KUTATOTT TERÜLETEK JELLEMZÉSE I. A Tisza-tó északi része a Tiszafüredi Madárrezervátum (3364 ha) TT. A tározótér kialakításakor az erdőket letermelték. A természet védelmének csak néhány kisebb foltot sikerült megmentenie: a tiszádi erdőt, Szajlát, Encsemet. Mivel napjainkra bizonyossá vált, hogy a tervezett üzemi vízszintet nem lehet elérni, a beruházások befejeződtek. Mivel a teljes vízborítás elmaradt, hihetetlen ütemben indult meg a fás vegetáció növekedése az eltelt 20 év alatt. A gyökér és tuskósarjakból a honos fafajok újulataiból, valamint az adventiv fajokból álló 19