A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Utak a múltba - Kivonat az M3 autópálya nyomvonalán feltárt régészeti leletek kiállítási katalógusából

pességének érintkezését, szimbiózisát feltételezhetjük itt, a Felső-Tisza-vidéken. Azt azonban rendkívül lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a polgári telep rendszerében alapvetően eltér az alföldi teli típusú településektől. Utóbbiaknál a kultuszélet a telepen belül, legtöbbször a szociális egységek (családok) fizikai keretét megtestesítő házakon belül zajlik. A legszebb példákat erre Vésztő-Mágor, Szegvár-Tűzköves lelőhelyeiről ismerjük. Polgáron - a dunántúli lengyeli kultúra telepeihez hasonlóan - a hétköznapi telep egészétől körárok- és sáncrendszerrel elválasztva külön helye volt a közösségi keretekben gyakorolt szertartásoknak. A leírt sajátos helyzetet úgy is fogalmazhatjuk, hogy amíg az alföldi (Délkelet-Európával összefüggő) fejlődési típusnál a mindennapi és a szakrális élet súlypontjai a településeken belül integráns egységet képeztek, addig ezek a közép-európai fejlődésben fizikailag elváltak. Az utóbbi, viszonylag mobilisabb településektől határozottan elkülönültek a szakrális központok, a temetők, s így a balkáni, Tisza-vidéki helyzettől alapvetően eltérő szociális, szakrális viszonyok jöttek létre. Talán érdekes megemlíteni, hogy a kerámiadíszítésben a dunántúli lengyeli festett hagyományú körhöz kapcsolódó Polgár-Csőszhalmon, az erdélyi Iclodon és számos moldáviai, ukrajnai Cucuteni-Tripolje telepen figyelték meg legutóbb a telepekhez kapcsolódó, körárok- és sáncrendszerrel elválasztott „szentélykörzet"et. Az említett hitvilágbeli sajátosság valószínűleg az alföldi-balkáni kulturális egységtől északra húzódó másik nagy kulturális tömb körvonalait rajzolja meg, amely régészetileg egybeesik a lengyeli és a Cucuteni-Tripolje típusú festett kerámia körével. Ebbe a régészeti komplexumba illeszkedik Polgár-Csőszhalom egész települési struktúrája és régészeti emlékanyaga, s így történeti értelmezését is ez a körülmény határozza meg. Polgár-Csőszhalom késő neolitikus települése a korai tiszai kultúrával egyidőben létesült és használata valószínűleg a Felső-Tisza-vidéken általánosnak mondható vörös-fehér kerámiafestés időszakának végéig tartott. A teilen kívüli telep eddig mégis főként a fekete sávos festéssel jellemezhető korai fázist képviseli, s a körárokrendszerrel körülvett rész az, amely rétegsorával a jelzett teljes késő neolitikus időintervallumot lefedi. Ez az időszak a C-14-es adatok alapján nagyjából a Kr. e. 5000 és 4400 közötti abszolút kort jelenti, ami a relatív mérési hibákat figyelembe véve, közelítőleg 500-600 éves élettartamot körvonalaz. AJÁNLOTT IRODALOM BOGNÁR-KUTZ1ÁN, Ida Archäologische Forschungen im Jahre 1957. Polgár-Csőszhalom. Archaeologiai Értesítő 85 (1958)201. KALICZ, Nándor Über das neolithische Siedlungswesen in Ungarn. A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 13 (1986) 127-138. KALICZ, Nándor - RACZKY, Pál The Late Neolithic of the Tisza Region. A survey of recent archaeological research. In: (Ed. Raczky, Pál) The Late Neolithic of the Tisza region. Budapest-Szolnok 1987, 11-30. MAKKAY, János A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei. Budapest 1982. RACZKY, Pál - MEER-ARENDT, Walter - KURUCZ, Katalin - HAJDÚ, Zsigmond - SZIKORA, Ágnes A Late Neolithic settlement in the Upper Tisza region and its cultural connections. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 36 (1994) 231-240. RACZKY, Pál Neolithic settlement patterns in the Tisza region of Hungary. In: (Ed. Aspes, Alessandra) Settlement patterns between the Alps and the Black Sea 5th to 2nd Millenium B.C. VeronaLazise 1992, 77-86. 161