A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)
Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: Der spätbronzezeitliche Depotfund von Hajdúsámson-Kistelek
A megyénkben már 1991 óta Upper Tisza Project néven működő angol-magyar mikrorégiós program keretében, John Chapman vezetésével egy angol csoport tárta fel a lelőhelyet, ill. készítette el a dokumentációt. Kb. 0,25 hektár területet nyitottak meg és 1000 m 3 földet mozgattak meg. A lelőhelyen több sír, valamint leégett házra utaló paticstörmelék került elő sok kerámiával a fent említett időszakból (AVK). 11. lelőhely (Polgár-Kengyel-köz) A 182,8-183 km-szelvénynél található. A 10. lelőhelytől alig 100 m-re K-re lévő kis kiemelkedésű parthátat K-Ny-i irányban keresztbe szelte át az autópálya nyomvonala. Ezt a lelőhelyet is az angol csoport tárta volna fel, de az alig 0,2 hektárnyi kinyitott terület teljesen üres volt a régészeti jelenségeket illetően. Az eredeti felszín itt is természetes erózió eredményeként létrejött két kiemelkedés közötti feltöltődés lehetett, amit később elöntött a víz. A felszínen lévő szórvány cserepek ennek a talajmosásnak a következtében kerülhettek ide, talán épp a kb. 100 m-re található 10. lelőhelyről. 12. lelőhely (Polgár-Nagy Kasziba) A 183,6-183,8 km-szelvénynél, ill. attól É-ra és D-re található. A Nyugati-főcsatorna partjának K-i oldalától közvetlenül húzódó parthát felszínén található a lelőhely. Az autópálya nyomvonala az É-i szélét érinti, kb. 50 m szélességben. A feltárás során 1 hektár területet nyitottunk meg és 7000 m 3 földet mozgattunk meg. A gépi előkészítés során igyekeztünk elérni azt a szintet, ahol a műveléstől már nem bolygatva különíthettük el a régészeti objektumok eredeti felszíni foltjait. E szint eléréséig 11 sírt tártunk fel, melyből 6 neolit, 3 kora rézkori, 2 pedig késő középkori volt. A területet tovább mélyítve egy többszörös körárok-rendszerrel (2 db kettős árok, bejárati részekkel tagolva) körülvett nagy AVK telep ÉNy-i szélét sikerült azonosítanunk, ahol néhány leletekben gazdag szemetes gödröt, egy áldozó gödröt és 3 sír tártunk fel. Ezenkívül újabb két gazdag mellékletü rézkori sír, kora bronzkori gödrök és szarmata telepre utaló nyomok (ház, gödrök) kerültek napvilágra. A felszínen 182 régészeti jelenséget figyeltünk meg, ill. rögzítettünk rajzon; a feltárás után idő hiányában - 55 objektumot tudtunk értelmezni és meghatározni. 13. lelőhely (Polgár-Nagy Kasziba) A 184,5-184,6 km-szelvénynél található. Egy kiemelkedő dombhát D-K-i irányú nyúlványán található egy kis kiterjedésű, közepes leletsűrűségű, de bizonytalan telepadottságú lelőhely, amit az autópálya nyomvonala középen metszett el. A terepbejárás során őskori, szarmata és késő középkori kerámiaanyagot gyűjtöttünk. Sem a magnetométeres vizsgálatok, sem a talajfúrások nem jeleztek számottevő telepjelenséget a felszín alatt. Feltáró munkát nem folytattunk az említett területen. 14. lelőhely (Hajdúnánás-Tedeji legelő) A 191,6 km-szelvénynél, ill. attól D-re található. A tedeji templomdombtól ÉNy-ra 650 m-re, a Hortobágy-csatornától 400 m-re K-re jól kiemelkedő kettős dombon található a lelőhely, melynek az É-i oldalát érinti az autópálya. Az ismételt terepbejárások során csak néhány őskori (AVK) kerámiatöredéket gyűjtöttünk, ugyanakkor 149
