A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998 (Debrecen, 1999)

Régészet, Ókortudomány - Jankovics Katalin: Der spätbronzezeitliche Depotfund von Hajdúsámson-Kistelek

A terepbejárási anyag elemzésénél kiderült, hogy rendkívül intenzív régészeti lelőhellyel van dolgunk. Az összes többi lelőhely közül kiemelkedik abban, hogy itt található a legtöbb régészeti kor nyoma. 35 000 m

3 földet mozgattunk meg és kb. 1,5 hektár területen dolgoztunk. Ezek kor szerinti megoszlása a következő: — középső neolitikum (az AVK különböző periódusai) — késő neolitikum (Csőszhalom csoport) — korai rézkor (tiszapolgári kultúra) — középső rézkor (bodrogkeresztúri kultúra) — késő rézkor (badeni kultúra) — korai bronzkor (nyírségi kultúra) — késő bronzkor (halomsíros kultúra, Gáva-kultúra) — késő vaskor (kelták) — késő-római császárkor (szarmaták) — késő népvándorlás kor (avarok) — korai középkor (Árpád-kor) — késő középkor (XV-XV1. század) A lelőhely másik érdekessége, hogy a jelenlegi felszín alatt egy nagyon intenzív eróziós folyamat játszódott le az elmúlt 7000 év folyamán. A megnyitott terület D-i oldalán egy határozottan kiemelkedő dünehát húzódik merőlegesen a Selypes-ér partjára, míg egy másik a szelvény K-i és ÉK-i sarkában található. A lelőhely nagy részét jelentő középső terület a két - előbb említett dünehát által körbezárt mélyedés, mely fokozatosan töltődött fel a két parthát pusztulásával párhuzamosan. Mivel ez a terület folyamatosan lakott volt, így a talaj eróziós mozgása összekeverte az eredeti rétegtani viszonyokat; néha egészen „fordított helyzeteket" eredményezett. Pl. az egykori rézkori járószintbe ásott sír magasabban volt, mint a tőle kb. 50 m-re lévő szabadtéri szarmata tüzelőtér felszíne. A legrégebbi szintről kiindulva azonban követni lehetett ezeket az eltolódásokat. A magnetométeres felmérések és a talajtani fúrások sokat segítettek ennek a problémának a megoldásában. 2. lelőhely (Polgár-Homok-dülő) A 171,5 km-szelvénynél található. A nyomvonal egy magasabbjói elkülönülő sík terület É-i részén megy keresztül. Az alacsony homokháton a terepbejárás alkalmával csak néhány kerámiatöredéket gyűjtöttünk. A lelőhelyet kb. 0,5 hektár területen 5000 m

3 földet megmozgatva nyitottuk meg. Jól lehetett látni azokat az eróziós bemosódásokat, melyek a D-i oldalról folytak rá az enyhén lejtős altalajra. Valószínű, hogy a nyomvonaltól D-re, kb. 50 m-re eső homokdünehátról - az erózió miatt - kerülhetett át az a néhány cserép, amit a terepbejárásnál megtaláltunk. Számottevő objektumot nem tudtunk körülhatárolni. 3. lelőhely (Polgár-Vargahalmi-dűlő) A 172,6 km-szelvénynél található. A halomtól K-re húzódó alacsony homokháton, 0,75 hektár területen, 7000 m

3 földet megmozgatva tártuk fel a lelőhelyet. Mindössze egy régészeti objektumot (egy szarmata áldozógödröt) sikerült azonosítanunk. A többi jelenség a recens kategóriába tartozott. A magnetométeres felmérések a terület intenzív használatára utaltak. A bolygatott felső rész eltávolítása után kiderült, hogy a terület két homokdűnehát között helyezkedik el, amit a folya146