A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Műkedvelő előadások és hangversenyek egy debreceni polgárcsalád levelesládájának dokumentumai alapján (1874–1911)

rendező mindhárom darab esetében Együd István kiváló drámai színész volt,

9 aki többek között a városi színház ünnepi megnyitó előadásán, melyhez a prológot Jókai Mór írta, a Bánk bán II. Endre királyát játszotta, partnere Gertrud királyné szerepében pedig Jókainé Laborfalvy Róza volt. Együtt később a pesti Népszínházhoz szerződött. A szereplők: az akkor ismert debreceni családok képviselői, mint a Farkas, Ferenczy, Dalmy családok tagjai. Nagyapám Rickl Antal ekkor 17 évesen első inast játszott a harmadiknak adott „Süketnek kell lenni" c. egyfelvonásos vígjátékban. De szerepelt Áron Viktória „kisasszony" is, az izraelita Áron Manó szesz- és likőrgyáros leánya is, ami a polgárság teljes felvilágosultságának tanújele, továbbá a bihari Beöthy család egy tagja is. Meg kell jegyeznem, hogy e színlapokon 1881-ig szereplők helyett „személyzet" megjelölést használtak, 1882-től pedig „személyek" néven említik őket. A második színlap 1877. évi „utolsó estvéjén", azaz szilveszterkor tartott előadásról tájékoztat. A péterfiai zártkörű színházban két egyfelvonásos darab (vígjáték) került bemutatásra az akkori debreceni aranyifjúság által. Az előzőekben említett Dalmy, Ferenczy, Beöthy és nagyapámon kívül itt már megjelennek a Kaffka, Komlóssy és Fráter család tagjai is. A szilveszteri jellegnek megfelelően itt maga a színtársulat a rendező is, és a „helyárak a színtársulat által az előadás után határoztatnak meg". A következő év: 1878. meghívóplakátja november 8-ára szól a „Korona című vendéglő nagytermébe jótékony célú hangversenyre", a „sebesültek és a mozgósított katonák családjai javára". A hangverseny „műsorozata" nyolc számot sorol fel. Mindjárt az első a Windsori víg nők nyitánya, melyet két zongorán négy „kisasszony" ad elő, köztük későbbi apai nagyanyám Sesztina Piroska. De fellép itt a „vonós zenekar", a „férfi énekkar", valamint a Zagyva, Pallay, Steinfeld (ez utóbbi izraelita) család tagjai és sokan mások. A felsorolt karok, mint az a színlapról kiderül: a dal- és zeneegylet

10 valamint a színházi zenekar egy része. A rendezőség névszerint nincs kiírva, de egy általam olvashatatlan aláírás található a „rendezőség" szöveg alatt. A hangverseny célja az akkori legaktuálisabb történelmi esemény: az 1878. évi Bosznia-Hercegovina okkupációjában

11 résztvettek megsegítése volt. Műkedvelő előadás az 1879-es évben is volt. Erről azonban a levelesláda színlapot nem tartalmazott. Maradt viszont egy kiváló fénykép az azévi március 22-én tartott „Szörnyeteg" c. darab egy jelenetéről. Hátulján megtalálható a szereplők felsorolása: Adelhaid Sesztina Piroska Brück Ferdinand Rickl Tóni Rozerné Székely Róza Henrik Vecsey Imre Betti Áron Ilka Kertész Budaházy Bandi 9 Együd István (1838-1882) a debreceni városi színháznál dolgozott 1865-1875 között. Fényképe a Déri Múzeum fényképtárában található Gondy és Egey fényképészeti műterméből. Életére: Katona Ferenc szerk.: A debreceni színészet története 1866-1974. Debrecen, 1976. Pallas Nagy Lexikona V. k. 791. 10 A Dalegylet az 1863. október 18-án alakult Dalárda Egyletből nőtt ki és 1913-tól Városi Dalegylet lett. Számos kiváló karnagya közül Hitessy Lajos és Mácsai Sándor vezényel az általam bemutatott műkedvelő előadásokon. Dobi László: a Városi Dalegylet 75 éves jubileuma. Debreczeni Képes Kalendárium, 1939. 11 Az 1878. évi berlini kongresszus határozata értelmében Bosznia-Hercegovinát, ami addig a Török Birodalom része volt, az Osztrák-Magyar Monarchia katonailag megszállta. Ebben a hadműveletben ami nagy emberveszteséggel is járt, a debreceniek közül is sokan részt vettek, mint bevonult katonák. így többek közt anyai nagyapám V. Szabó Miklós és unokatestvére Csanak József is. 215