A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX–XX. századra

Várkonyi A. és Kosa L? Úgy tűnik, a kérdésben benne rejlik a válasz is, amit bizonyít a magyar­ság ittléte, az általa birtokolt földrajzi környezet hazává, otthonná formálódásának a ténye, amely sokszor tudatosan, de nem egy esetben csak ösztönösen követte a természet íratlan törvényeit. A társadalom és a környezet kapcsolata kölcsönös, frigyükből születik a kultúra, amely tartalmát, színvonalát nem egy esetben a kedvező természeti adottságoknak köszönheti. Az egyes népek, kisebb-nagyobb közösségek természetismerő, hagyományozódott és megélt napi tapasztalata formál(ta)ja ízlés és igény szerint a szűkebb-tágabb környezetet, ügyelve - mai szóhasználattal élve - az ökológiai egyensúlyra. Ugyanakkor óvakodnunk kell attól, hogy a modern kor 8 előtti korszak természet elleni lépé­seit alábecsüljük, ráragasztva az ősi (ókori) hagyományos jelzőket, de bizonyos értelemben véve aranykort véljünk feltételezni az ember és a természet kapcsolatában. Ez bizonyára abból ered, hogy az iparosodás előtt a természet működésébe való beavatkozás még nem okozott messzeme­nő károsodást a változatos ökoszisztémákban, a természet erőforrásai szinte háborítatlanok. Ez alól nem kivétel a Kárpát-medence sem. Áttekintésünk kizárólag az Alföldre szorítkozik, időben főleg arra a korszakra, amikor lénye­gében elnyerte mai arculatát. AZ ÉRINTETLEN TERMÉSZET KORA Az Alföld egykoron a történelmi Magyarország területének közel egyharmadát (100 ezer km 2 ) foglalta el. Felszíni elemei? talajviszonyai™ elsősorban a mezőgazdasági földhasznosítás számára kedveznek. Az egyes művelési ágak növénykultúrája is igazodik az éghajlathoz" és a vízrajzi adottságokhoz, l2 hasonlóan a természetes növénytakaróhoz. 13 7 Európa híres kertje. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes-Kósa László, Bp., 1993. 9-10. Később: R. Várkonyi-Kósa, 1993.; Uő: Pelikán a fiaival. Bp., é. n. 8 Simmons, J. G: Changing the Face of the Earth. Oxford-Cambridge, 1994. 113-117. Később: Simmons, 1994. 9 Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Bp., 1962. 368. Később: Bulla, 1962.; Uő: Az Alföld. Bp., 1940. 7-17.; Lovász Qyörgy-Majoros György: Magyarország természeti földrajza. Pécs, 1994. 1. kötet: az Alföld felszíni formációinak kialakulásáról. A tiszai Alföld. Szerk.: Pécsi Márton. Bp., 1969.: az Alföldre vonatkozó fejezetei. 10 Stefanovits Pál: Magyarország talajai. B., 1963., 209-266.: A következő természetföldrajzi tájegységekről van szó: Mezőföld a Fejér megyei Sárréttel, Duna-völgy, Duna melléki síkság az Ormánsággal, Duna-Tisza közi hátság, Bácskai löszhát, Alsó-Tisza mente, Dél-Tiszántúli löszhát, Körös-vidék, Bereg-Szatmári síkság (az Ecsedi-láppal), Nyírség, Bodrogköz (a Rétközzel), Hajdúság, Közép-Tisza mente, Jászság. Az Alföld agroökológiai adottságairól is, lásd: A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Szerk.: Láng István-Csete László­Harnos Zsolt. Bp., 1983. 28-30.; Stefanovits Pál: Talajtan. Bp., 1992. 310.; Somogyi Sándor: Az Alföld talajainak jellemzése. In: A dunai Alföld. Bp., 1967. 78-89. Később: Somogyi, 1967. 11 A bőséges szakirodalomból: Aujeszky László-Berényi Dénes-Béll Béla: Mezőgazdasági meteorológia. Bp., 1951. 237-271., Meteorológia és növénytermesztés. Szerk.: Tänczer Tibor. Bp., 1993. Maga az éghaj­lat sem állandó. Az „írott" történelem során is jelentős változásoknak vagyunk tanúi. Lásd: Rácz Lajos: A történeti ökológia másik arca: a természeti környezet hatása a társadalom változásaira. Magyar Tudomány, 1993. 11. sz. 1297-1303.; CzeInai Rudolf: Történeti ökológia kérdőjelekkel. Ua, 1994. 2. sz. 200-203. 12 Csak néhány forrásra hivatkozva: Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései. Bp., 1988. 228.; Kenessey Béla: Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Bp., 1933.; Oroszlány István: Vízgazdál­kodás a mezőgazdaságban. Bp., 1975., Az öntözésről. Szn. Bp., 1931.; Varga-Haszonits Zoltán-Mikéné Hegedűs Flóra: Az éghajlat változékonyság és a növénytermesztés. Növénytermelés. 1993. 4. sz. 361— 373., Az Alföld vízrajzának fő vonásai. Lásd: Somogyi, 1967. 47-64. és a 34. ábra. 13 Kovács Margit-Priszter Szaniszló: A flóra és a vegetáció változása Magyarországon az utolsó száz évben. Botani­kai Közlemények 1974. 3. sz. 183-197.; Bulla, 1962. 303-332., Magyarország növényvilága. Pannon encikl. Bp., 1995. 3. köt. Később: Pannon, 1995.,; Jakucs Pál: Az Alföld növényföldrajzának általános jellemzői. In: A dunai Alföld. Bp., 1967. 74-77., Az Alföld szakirodalma. Válogatott bibi. Szerk.: EkePálné. Békéscsaba, 1986. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom