A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről
Egy XVII. századi kézirat szerint: „Mindenféle orvosságoknak rendszedése" - „Ha a vőlegényt megkötik házasságában Vegyed az holtember fogát és azzal a vőlegényt füstöld meg, azután Isten segítségébül kedvét teheti a menyasszony." 175 A közösség által szentesített nászéjszaka első szexuális együttléte - a rontás hiedelem nélkül sem jelentett legtöbbször felhőtlen testi, lelki örömet, beteljesülést. Ebben szerepet játszott - különösen a lányok esetében - a tudatlanság, a test dolgaira vonatkozó ismeretek hiánya, a beléjük nevelt gátlások, a szexuális kultúra, a testi higiénia hiánya, s számos egyéb közrejátszó zavaró tényező. Ahol a lakodalom éjszakáján biztosítottak a fialoknak rövid időt az elhalásra, a kissé kapatos, jókedvű násznép közvetett módon igyekezett befolyásolni a nászt. Sokfelé vaskos, sőt obszcén tartalmú dalokat énekelve, vagy egyértelműen a nemi aktusra buzdító rigmusok kiabálásával igyekeztek kötelességük teljesítésére buzdítani a fiatalokat. 176 * Szokásban volt, hogy miután magukra hagyták az új párt, lezárták a padlást, a legények alulról sodrófákkal, karókkal korholták a padlást, és iparkodtak mindenképpen zavarni az új házasokat. 176b A mennyegzős ágyba tréfából különféle oda nem illő dolgokat raktak 177 (fát, mángorlót, ébresztőórát, fazekat), s főként olyanokat, melyek megmozdításra hangot adtak. Ezek azonkívül, hogy kontrollálási lehetőséget nyújtottak, a mulató násznépet is szórakoztatták. 178 Aranyosszéken néha a tréfa kedvéért harangot kötöttek az új pár ágyára, hogy az csengessen a nász hevében, „ha öntik az óntánygyért". 179 Csíkszentdomokoson is „A menyasszony ágyával kutyáskodtak. Csengőt kötöttek alája. Amikor a csengő szóllott, a szülők meghallották, hogy a fia s menye nem torn..., szóval az ágyba valami történik, akkor olyan jó érzésüleg vették tudomásul, hogy haladnak, jó helyzetben vannak. Azt jelenti, szeretik egymást." 180 Sok helyen megtörtént, hogy deszka helyett kórót tettek a fiatalok ágyába, ami könnyen eltört, meglazították az ágyvégeket, vagy jól befűrészelték a nyoszolyának mind a négy lábát, hogy lerogyjon, s a fiatalok a földre essenek. 181 A durva lakodalmi tréfák néha egy életre mély nyomot hagytak a menyasszony lelkében, mint a múlt század derekán Kórágyon született Pikos ángyó, leánykori nevén Ferencz Máriáéban is, aki 15 évesen kötött szerelmi házasságot Cserepes Illyéssel, a későbbi Pikos apóval. Amikor a komikák (komák) az esküvő előtti napon a menyasszony holmiját a vőlegény házához vitték, s elrendezték a fiatalok leendő hálószobájában az ólcsában, titokban a nászkulupnak (nászágynak) mind a négy lábát jól befűrészelték, hogy majd a nászéjszakán a szegényes ágyalkalmatosság a nagy nyomás alatt lerogyjon, s a fiatalok a földre essenek. ,,... minden úgy történt, ahogy azt a rafinált komikák előre kifundálták. A nász hevében a kulup befűrészelt lábai egyszerre csak felmondták a szolgálatot, nagyot rottyantak, és a térő (teher) alatt a kulup lerogyott. " 175 Idézi: Csiffáry Tamás: Tüzes sárkányok, repülő barátok és egyéb Csudaságok. (Budapest, 1993) 189. 176a Sárrétudvariban pl. amikor a lakodalom éjszakáján az elhalás ürügyén az ifjú párt a padlásra küldték „paszulyt válogatni", ezt kiabálták: „A Balázsé megfőtt, megfőtt, /A Zsófié megnőtt, megnőtt, / Szotty, Szotyoláré, Szotty!". Vö.: Puszta iné dr. Madár Ilona: Sárrétudvari néprajza. (Debrecen, 1993). 389. I76b Seemayer V., 1936.87. 177 Tárkány Szűcs E., 1944. 76.; Réső Emel S., 1867. 5.; Bálint Sándor: Népi foglalkozások, népszokások. Népünk és nyelvünk, 1933. 94. 178 Ezt a célt szolgálta az ágy alá kötött csengő, harang mellett, a szalmazsákba tett fazék és a belerakott csengettyű, akárcsak a szalmazsákba rejtett cukorkásdoboz, hogy hallják „mennek-e a fiatalok Gyergyóba". - Balázs L., 1994. 80. 179 Jankó János, 1893. i. m. 213. 180 Balázs L., 1994.204. 181 Papp Zoltán Sándor, 1975. i. m. 269.; Balázs L., 1994. 80.; Kovács E., 1988. 125. 333
