A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása
A tiszavalki idol tulajdonképpen mitologikus ábrázolás: egy transzcendens lény maszkos megjelenítési formája. A társadalom, az emberek képzeletében a korábban emberi formát és arcot öltött istenséget egyre inkább misztikusabb homály veszi körül, amelynek vagy aminek már nincs arca. Ennek elfedésére szolgál a maszk. Ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy az ún. háromszögletű arc vagy fej sohasem függőlegesen helyezkedik el, hanem a test síkjával kb. 45°-os szöget zár be: olyan mintha az „ég felé emelné tekintetét". Egyébként ez a maszkos ábrázolásmód a későbbi korokban is fennmarad, gondoljunk pl. a várnai szimbolikus temetkezésekre a rézkorból. 109 Újtikos-Köztemető(30-35. és 36/l,3a-b-c tábla) 110 Újtikos Hajdú-Bihar megyében, a Polgárt és Tiszavasvárit összekötő műút mellett fekszik, közel a Tiszához. (3. térkép) 1987-ben a Köztemető őre egy papírzacskó cserepet vitt be a Déri Múzeumba, ami az alig 10 éve nyitott temetőben egy sírgödörből került elő kb. 1 m mélységből. A találó elmondása szerint a leletek zárt, kis helyről származnak. Hajdú Zsigmond és Sz. Máthé Márta régészek a helyszínre kiérve megállapították, hogy újabb cserepek nem kerültek elő. A Köztemető a jégkorszak után keletkezett kiemelkedő magaslaton található. A leletanyag nagy valószínűséggel vízjárta parton elhelyezkedő telep gödréből származik. A finom kerámia típusai és díszítése A gödör anyagát képező finom kerámia típusai közül a tálak (30.t./4,7) és a bikónikus testű, hengeres nyakú edények (30.t./5) mellett új sajátosságként lép fel a tagolt peremű, befelé ívelt oldalú tál (30.t./l,3,6), melynek egyik peremtöredékén még fekete festés nyomai is kivehetők voltak (31.t./5). Az alacsony talpcsöves tálak típusa itt is előfordul (32.t./4-5); az egyik tálrész peremtöredéke párhuzamos vonalakkal díszített (32.L/7). Igen érdekes az a fényezett felületű, fekete spirális festéssel díszített oldaltöredék, mely talán egy négyszögletesedő edény töredéke lehet (31.L/7). Görögországban (Thesszália) a késői neolitikum végén, a Dimini kultúrában jelenik meg a spirális motívum (krémszínű alapon fekete festés). 111 Nálunk hasonló töredék került elő Harc-Nyanyapusztáról, mely a DVK legkorábbi fázisát képviseli, 112 ezenkívül megtalálható a Staröevo kultúrában, 113 a Vinöa A-ban, 114 a Cavdar-Kremikovci kultúrában (Ny-Bulgária). 115 A sima lapos aljak az uralkodóak (35.t./l-2,6). A durva kerámia típusai és díszítése A formák között a hagyományos fazék (32.t./l-2; 33.t./6) és táltípusok (31.L/2; 32.t./3; 33.t./l-4) tűnnek fel. A sima lapos aljak (35.t./3,5,7) mellett még találkozunk profilálttal is (35.t./4). 109 A szimbolikus sírokba az elképzelt istenség helyére az attribútumait (pl. jogar), a feje helyére pedig többnyire aranyból készült maszkot helyeztek 110 A további leletanyagok kerámiatípusainak és díszítéseinek párhuzamai megegyeznek a tiszavalkiéval,csak az ott nem szereplő típusoknak említem meg az analógiáit 111 D.R. Teocharis i.m. Fig.58; 60; Pl.VIII./l. 112 Kalicz N.-MakkayJ.: Südliche ... (1972) Abb.4./8. 113 S. Dimitrijevic i.m. 17.t./l-6; 18.Í./1-13. - Gh. Lazarovici i.m. (1983) Fig. 7./19. - J. Pavúk-A. Bakamska: Beitrag der Ausgrabung in Gäläbnik zur Erforschung des Neolithikums in Südosteuropa. In: Neolithic of Southeastern Europe and its near Eastern Connections. - Varia Archaeologica II. Budapest 1989, Abb.3./3-8. u * S.A. Luca i.m. Fig.l./2. 115 Keramik & Gold 1983, 60. 81
