A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

Elég sok a festett kerámiatöredék a tiszavalki anyagban: a fekete ívelt gyöngyözéses festésű (23.t./5-6,8-9,15-16), ill. fekete vonalas festésű darabok (23.t./4,7,10) egyaránt előfordulnak. Sokszor a festés vonaldísszel párosul (pl. 23.t./9-10,13-14,16-17). A fekete vonalas festés gyakori a Körös kultúrában, mind az alföldi,

56 mind az erdélyi lelőhelyek anyagában,

57 de számos Szatmár II lelőhelyen is találkozunk vele.

58 S. Siska szerint a fekete vonalas festés eredetét a Staröevo kultúrában

59 kell keresnünk, mely a Tisza mentén a Kárpátok keleti lábánál juthatott el a Szatmár-csoportba, majd tovább Szlovákiába, a VK korai fokozatát képviselő Kopcany-csoportba.

60 A vonalak háló- vagy rácsmintát alkotnak; ez később az AVKban folytatódik. A fekete ívelt gyöngyözéses festés elsősorban a Szatmár H-csoportban fordul elő,

61 de megtalálható a Pi§colt-csoportban,

62 a késői Starőevoban,

63 a Karanovo I-ben;

64 a Circea-Gradesnica festett kerámiájánál (Karanovo II-III átmeneti időszaka) vezető motívum,

65 a Cavdar-Kremikovci kultúrában,

66 az Anza I időszakban,

67 Görögországban a Tsangli fázistól kezve (késői neolitikum).

68 Gyakori a tagolt perem (pl. 1 l.t./8). A plasztikus díszítések közül az edények hasán kiemelkedő sima

69 (2.t./9; 3.t./7-13; 21.t./4,6) vagy hasított bütykök

70 (20.t.) a jellemzőek. A durva kerámia típusai A legáltalánosabban előforduló fazék (ll.t/7; 13.L/5; 14.t./4; 16.t./l-2,5; 26.t./7) és a tál (11.t/6; 13.t./2-4; 14.t./l-3; 17.t./l-2,4; 19.Í./7; 26.1/5) típusai mellett a bikónikus, ill. a bomba alakú edény (17.t./3) töredékei is megtalálhatóak. Ezek a típusok a Szatmár II többi lelőhelyén is 56 Trogmayer O.: A Körös-csoport barbotin kerámiájáról. ArhÉrt 95 (1968) XXI.t./2-4. - Kalicz N: Die Körös-Starcevo-Kulturen un ihre Beziehungen zur Linearbandkeramik. NNU 52 (1983) Abb.3./6-9. 57 Kalicz N.-Makkay J.: Probleme... (1972) Abb.2./20. - Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf.l62./20. KorekJ.: Die frühe und mittlere Phase des Neolithikums auf dem Theißrücken. ActaArchHung 29 (1977) Abb.4;Abb.lO. 58 Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf.l5./2. (Ebes-Agyagbánya) -41.

t./l-4. (Polgár-Kenderfóldek) 59 Gh. Lazarovici i. m. (1979) Fig. 3./h-19. - Gh. Lazarovici: Neoliticul... (1983) Fig. 4./19; Fig.7./20. Kalicz N. i.m. (1990) Tai 13/4,10. 60 S. Siska i.m. (1989) 205; Tab.l 1/1-9; Tab.12/2; Tab. 1375,7,9,11,14-16,18; Tab. 1571-3,8,10,12,14. 61 Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf. 16371-10,12-18; Taf. 16478-12. (Rétközberencs-Paromdomb) Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf.l4./20-21,23-25. (Szerencs-Hajdúrét) - Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf. 16771 -6,8. (Tiszacsege-Homokbánya) - Raczky P. i.m. (1983) 17.kép/6. (Kőtelek-Huszársarok) - Raczky P. i.m. (1988) 13.kép/14; 14.kép/4. (Kőtelek-Huszársarok) 62 Gh. Lazarovici: Neoliticul... (1983) Abb.377,10. - Gh. Lazarovici-I. Németi: Neoliticul dezvoltat din Nord-Vestul Romäniei (Sälajul, Sätmarul si Clujul) ActaMP VII (1983) P1.IX71,5,7; P1.XIX74. 63 S. Dimitrijevic i.m. (1969) 7.1./4-5; 9.t./2-3,6. - Kalicz N.-Makkay J.: Probleme... (1972) Abb.172. - Gh. Lazarovici i.m. (1979)Fig.37f-l. 64 A. Raduncheva: Prehistoric Art in Bulgaria from the Fifth to the Second Millenium B.C. BAR 13 (1976) PI.l. 65 M. Nica i.m. (1977) Fig.17/1-8,12-15; Fig.2371-2; Fig.2471-2. 66 G.I. Georgiev: Die neolitische Siedlung bei Cavdar, Bezirk Sofia. In: Cultures préhistoriques en Bulgarie. Sofia 1981, Abb.46-48; 50. - Keramik & Gold 1983, 80 b,c. 67 Makkay J.: „Das frühe Neolithikum auf der Otzaki Magula" und die Körös-Starcevo-Kultur. ActaArchHung 26 (1974) Abb.3. 68 D.R. Teocharis i.m. Pl.VII./l; Pl.XV. 69 Kalicz N.-Makkay J. i.m. (1977) Taf.ll./ll. (Rétközberencs-Paromdomb) - Raczky P. i.m. (1983) 16.kép/8. (Kőtelek-Huszársarok) - Raczky P. i.m. (1988) 12.kép/7,14; ló.kép (175.o.)/8. (KőtelekHuszársarok)- 16.t./3. (Tiszacsege-Homokbánya) 70 28.t./4. (Tiszacsege-Homokbánya) 77