A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Nagy Emese Gyöngyvér: Az alföld vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása

Makkay J. számításai alapján az AVK lelőhelyek száma lényegesen meghaladja a megelőző Körös települések számát. A felszíni leletek kevésbé sűrűn jelentkeznek, az égett paticsfoltok teljesen hiányoznak. A telepek nem lineáris elrendezésűek; a házak egymás köré épülnek. Összehasonlítva a Körös-Starőevo telepekkel, még a legnagyobb AVK lelőhely is csak a közepes méretű Körös-Starőevo telepeknek felel meg. A lelőhelyek zöme kisméretű, legtöbbször egy-két építményből áll. Szerinte a nagyobb AVK telepeken 10-15 ház állhatott egyidöben. Körös-Starőevo lelőhelyeket nem találunk 83 méterrel a tengerszint alatt, míg AVK telepek létesülnek még egy fél méterrel alacsonyabban fekvő területen is.

110 A közép-európai VK telepei horizontális elrendezésűek; általában nem vastag rétegűek, tehát rövid élettartamúak.

111 A népesség hosszú, cölöpszerkezetes, földfelszínre épített házakban lakott. A házak mellett közvetlenül elhelyezkedő hosszúkás gödrök az esővíz elvezetésére szolgáltak. Egy-egy ház gazdasági egységként is funkcionált, erre a központi épület körül (kb. 25 m-es körzetben) feltárt egyéb gödrök és az ún. „udvar" jelenlétéből következtethetünk.

112 Feltételezhetjük, hogy az AVK-ra is hasonló településforma jellemző, bár még eléggé hiányos adatokkal rendelkezünk e téren. A VK idejéből Krasznokvajdán (Cserehát) került elő egy kisebb méretű (5x4 m) cölöpszerkezetes építmény,

113 újabban pedig Polgáron az 1. (Polgár-Király-érpart) és 7. (Polgár-Kengyel-köz) lelőhelyeken,

114 ill. Füzesabony határában tártak fel ilyen - a közép-európaival szinte megegyező cölöpszerkezetű házakat.

115 Persze nem volt olyan egyszerű, hogy a kutatók ezt elismerjék, ill. elfogadják. Kezdetben szinte minden régész az ún. „gödörházak", a félig földbemélyített építmények mellett voksolt. Ez elsősorban a kevésbé pontos ásatási módszerek használatából és a nagyobb felületű ásatások hiányából adódott: mivel csak gödröket tártak fel, ezért joggal következtettek a gödörházakra, mint az AVK jellemző települési formájára."

6 Horváth F. szerint a megtelepedés átmeneti fázisában készítettek ilyen házakat, ez pedig egy mobilis életmódot folytató közösségre utal.

117 A Szatmár II-csoport települési formájáról nem sokat tudunk, mert a lelőhelyeken - nagy területen - csak egy-egy hulladékgödör és kevés felszíni lelet képviseli - legalábbis eddig - a telepjelenségeket

118 (pl. a Tiszavalk-négyesi lelőhely 1. gödréből paticsdarabok is előkerültek). Gazdálkodás A VK népességének gazdálkodására az állattartás és a növénytermesztés fellendülése jellemző. A vadászat jelentősége már csak kismértékű - az egész csontállomány 10%-át teszi ki a vadállatcsont. A háziállatok között leggyakoribb a szarvasmarha,

119 majd a sertés, kecske, juh és a kutya következik. Ez eltér a Körös kultúra déli típusú juh-kecskére alapozott állattartásától, melyben a vadászat-halászat-gyűjtögetés mellett a földművelés - különösen a korai időszakban - csak másodlagos szerepet játszott.

120 110 Makkay J.: A magyarországi neolitikum... (1982) 111-124.; 1-3. táblázatok - Makkay J.: Some Comments... (1982) 160-161. 111 J. Nandris i.m. (1972)64. 112 J. Lüning i. m. 68-69. m Horváth F. i.m. (1989)87. 114 Az M3 autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszának leletmentésén kerültek elő 1994-ben. 115 Itt Domboróczky Lászlóra gondolok, aki az M3 autópálya Heves megyei szakaszának leletmentésén tárt fel több ilyen házat 1995 őszén. 116 KorekJ.: A bükki kultúra telepe Oroson. ArchÉrt 78 (1951) 70-71. - Korek J.: Die frühe und mittlere... (1977) 38. - Kalicz N.: Agyagistenek. Budapest 1970, 26. - Raczky P.: Kőtelek. Rég.Füz 28 (1975) 13. RaczkyP. i. m. (1982) 16. - Kalicz N. - Makkay J. i. m. (1977) 64-74. - Makkay J.: Some Comments... (1982) 165. -^i. Whittle: Neolithic Europe: a Survey. Cambridge 1985, 93. 117 Horváth F. i. m. (1988) 21. - Horváth F., i. m. (1989) 87. 118 Raczky P.: A Körös kultúra újabb figurális ábrázolásai a Közép-Tiszavidékről és történeti összefüggéseik. SzMMÉ 1979/80 14. - RaczkyP. i. m. (1983) 187. 119 Bakonyi S.: „Vadakat terelőjuhász..." Budapest, 1978. 95. 120 BökönyiS. i. m. 88. -RaczkyP. i. m. 1982. 16. 68